270 éve halt meg Savoyai Jenő

Az európai hadvezér

1663. október 18-án született Párizsban, francia főnemesi családban: apja Jenő-Móric, Savoya-Carignan hercege és Soissons grófja, anyja Mazarin bíboros unokahúga, Olympia Mancini volt. A pletykák szerint XIV. Lajos természetes fia volt, bár ezt a király tagadta. Tény, hogy anyja egy időben nagy kegyben állt XIV. Lajosnál, ám később kegyvesztett lett és meggyűlölte a királyt, s fiait is ilyen szellemben neveltette. Jenőnek kis termete miatt Lajos nem adott katonai feladatot, ezért - no meg anyja szigora elől menekülve - húszévesen elhagyta szülőföldjét és I. Lipót osztrák császárnak ajánlotta fel kardját.

Első ütközete 1683-ban Petronellnél volt a Bécs ellen vonuló törökkel, Lotharingiai Károly alatt részt vett az ostromolt Bécs felmentésében. Vitézsége révén hamarosan egy dragonyosezred parancsnoka lett, s gyorsan emelkedett a ranglétrán. Részt vett Buda első, sikertelen ostromában, Esztergom 1684-es visszavételében, 1686-ban a Budát felszabadító hadak alvezére lett. Itt meg is sebesült, de 1687-ben a nagyharsányi csatában már részt vett, ő vitte meg a diadal hírét. 29 évesen tábornaggyá nevezték ki, 1696 végén Lipót a török elleni sereg fővezérévé tette. Jenő megvédte Péterváradot, nem sokkal később 1697. szeptember 11-én a zentai csatában tönkreverte a törököt, az ütközetben a nagyvezír elesett, a szultán alig tudott elmenekülni. Szarajevó kifosztása és felgyújtása kevésbé dicsőséges tettei közé tartozik. A zentai csata vezetett az 1699-es karlócai béke megkötéséhez, amely révén a temesi bánságot kivéve minden magyar terület kikerült a török fennhatóság alól.

A spanyol örökösödési háborúban, 1701-1713 közt Ausztria XIV. Lajos ellen Angliával, Portugáliával, a poroszokkal és az önálló Szavójával kötött szövetséget. Jenő herceg 1703-ban az Udvari Haditanács elnöke lett, 1704-ben Blenheimnél (más néven Höchstädtnél) Marlborough brit herceggel legyőzte a bajorokat és más német csapatokat, 1706-ban torinói győzelmével megszerezte Ausztriának Észak-Itáliát, majd betört Dél-Franciaországba, de Toulon elleni támadása kudarcot vallott. Az oudanaardei (1708) és malplaqueti (1709) diadalai nyomán Németalföld nagy része is osztrák fennhatóság alá került. Győzelmei döntően hozzájárultak a háborút lezáró, 1713-as utrechti béke megkötéséhez.

1. Az európai hadvezér
2. Katonai győzelem és politikai célok