Az első budapesti villamos és a földalatti is Ernst Werner von Siemens nevéhez kötődik
2017. december 6. 13:41 MTI
125 éve 1892. december 6-án halt meg Ernst Werner von Siemens német mérnök, akinek nevét nemcsak az általa alapított hatalmas elektrotechnikai vállalat, hanem az elektromos vezetőképesség SI-mértékegysége is viseli. Az elektronika atyja az élet minden területén forradalmi változásokat hozó korban élt, hazája, Németország mindössze néhány évtized alatt vált a világ egyik vezető ipari hatalmává. Ebben nem kis szerepet játszott Siemens munkássága és az általa alapított, rohamos gyorsasággal növekvő cég.
Korábban
A Hannoverhez közeli Lenthében született, tizennégy testvér közül negyedikként, fivérei közül Carl és Friedrich a Siemens-Martin acélgyártási eljárás kidolgozásával vált ismertté. Bérlőként gazdálkodó apja a jobb megélhetés reményében 1823-ban Lübeck környékére költözött, Werner itt fejezte be középiskolai tanulmányait, de anyagi helyzetük miatt érettségi vizsgát nem tehetett.
1835-ben jelentkezett a porosz hadseregbe, így tanulhatott három évig matematikát, fizikát és kémiát a berlini műszaki akadémián. Első szabadalmát 1842-ben, tüzér hadnagyként nyerte el egyszerű és megbízható távírójára. Nem sokkal később kapcsolatba került a gépészmérnök Johann Georg Halskéval, akivel 1847. október 1-jén Berlinben megalapították a Siemens és Halske Távíró Társaságot. A cég már a következő évben megkapta első kormányzati megbízását, ők építhették ki a Berlin–Frankfurt távíró vonalat.
Siemens 1849-ben otthagyta a hadsereget, hogy minden figyelmét a vállalatnak szentelhesse. A porosz államapparátussal azonban gyorsan konfliktusba kerültek, ezért vállalkozásuk kényszerűségből a külföldi piacokon próbált terjeszkedni.
A Siemens leányvállalatokat alapított Oroszországban és Angliában is, utóbbit Werner testvérei vezették. Oroszországban ők építették ki a távíróhálózatot a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, a brit piacon a víz alatti kábelek lefektetése jelentette az áttörést a vállalat számára. 1870-ben műszaki bravúrt megvalósítva felállították a London és Kalkutta közötti, 11 ezer kilométer hosszúságú távíróvonalat, de a Siemens cég kötötte össze tenger alatti kábelekkel Amerikát és Európát is.
A nevével fémjelzett konszern 1887-ben jelent meg Magyarországon, amikor megalakult a Siemens és Halske Berlin-Budapest vegyes vállalat. Ez a cég építette meg a Nagykörúton az első villamosvonalat, majd 1896-ban a nevezetes millenniumi földalattit.
A tudományos munkásságát folytató Siemens 1866-ban felfedezte, majd szabadalmaztatta a Jedlik Ányos által már 1861-ben leírt dinamóelvet. (A két tudós egymástól függetlenül tette meg a felfedezést.) Siemens tervei alapján épült az első villamosvasút, nevéhez fűződik a németországi utcai világítás rendszerének kiépítése, 1875-ben bebizonyította, hogy a vezetőben az elektronok közel fénysebességgel haladnak.
A feltaláló számos szakmai és anyagi elismerésben részesült, a díszdoktori címek mellett a Porosz Akadémia tagjává választották és a francia Becsületrenddel is kitüntették, életműve elismeréseként 1888-ban nemesi címet kapott.
Werner Siemens kétszer házasodott, első feleségétől négy gyermeke született. Megözvegyülése után 1869-ben nősült újra, egy távoli unokatestvérét vette el, akitől még egy fia, a vállalatot továbbvivő Carl-Friedrich született.
A szociális érzékenységéről is híressé vált feltaláló, aki mindig igyekezett megfelelően gondoskodni munkásairól, 1890-ben vonult vissza a vállalat vezetésétől. Két évvel később, 1892. december 6-án halt meg Berlinben, 76 éves korában. Neve és öröksége ma is él.
Az immár globális vállalatbirodalommá fejlődött Siemensnek a világ közel 200 országában mintegy 400 ezer munkavállalója van. A cég ma energia-, egészségügy- és ipar-, valamint a 2011-ben alapított infrastruktúra- és városportfólióval működik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez tegnap
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására tegnap
- Az egyiptomi szultánt is lenyűgözte Assisi Szent Ferenc buzgalma és bátorsága tegnap
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége tegnap
- Egy hónapot késett a németek Moszkva elleni támadása 2024.10.02.
- Rákóczi halála után sem térhetett haza Rodostóból Mikes Kelemen 2024.10.02.
- Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái 2024.10.02.
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum 2024.10.02.