A vb-döntős vereség ellenére ujjongó tömeg fogadta a magyar csapatot a Keletinél 1938-ban
2018. június 22. 10:35 Múlt-kor
„Az olaszok tiszta magyar futballal győztek ellenünk. Mi elfelejtettük a magyar futballt, ők megtanulták” – írta Az Est az 1938-as, vesztes világbajnoki döntő után, ahol hiába ordított közel negyvenezer francia torok, hogy „Hongie, Hongie!”, tizenegyünk nem talált fogást a jobbnak bizonyuló Squadra Azzurrán.
Korábban
Nem volt ez mindig így, ugyanis az első, 1910-es magyar–olasztól (6 : 1) egészen 1928-ig nem tudtunk olyan gyenge csapatot kiállítani, amely ne verte volna meg az olaszokat, ám akkor fordult a kocka, és 1952-ig nem született magyar győzelem.
A közelgő háború árnyékában zajló, 1938-as franciaországi világbajnokság mezőnye távolról sem volt teljes: a rátarti Anglia távol maradt, Spanyolországban polgárháború dúlt, Uruguay megsértődött, hogy nem ő kapta a rendezési jogot, a korszak egyik legnagyobb futballhatalma, Ausztria pedig az Anschluss következtében megszűnt létezni.
Az egyenes kieséses rendszerben Magyarország Holland-Indiával (a mai Indonézia) kezdett. Csatáraink bombáival szemben az egyébként igen lelkes ellenfél játékosai tehetetlenek voltak, olyannyira, hogy az első félidőben Samuels, aki megpróbált belefejelni Toldi Géza egyik lövésébe, egyszerűen elájult. A 6 : 0-ás győzelmet követően a Németországot kiverő Svájccal kerültünk szembe, ellenük 2 : 0-ra nyertünk, pedig a mérkőzés előtt földrengés rendezte át a lille-i pálya fűcsomóit, és csatáraink igencsak botladoztak.
A svédek elleni elődöntőben már az első percben hátrányba került a magyar csapat, amely közel húsz percig kereste magát. A második gólt szintén svéd játékos rúgta, ám ezúttal a saját kapujába. Innentől nem volt megállás, és végül 5 : 1-gyel küldtük haza a skandinávokat.
Míg a magyarok könnyedén jutottak el a döntőbe, addig az olaszok vérrel, verejtékkel vágták át magukat a norvégokon, a franciákon és a brazilokon. Az anyagiak tekintetében fordított volt a helyzet: míg a magyarok harmadosztályú vasúti kocsikban jutottak el az 1500 kilométerre lévő Párizsba – miközben Reimsben például fürdőszoba nélküli turistaszálláson laktak – az olaszok repülővel tették meg az utat, ami akkoriban nagy szenzációt jelentett.
A világ legjobbjának számító itáliaiak már a negyeddöntőben kiverték Franciaországot, így a taljánok érthetően nem voltak a helyi közönség kedvencei. Azt sem bocsátották meg nekik, hogy nem kékben, hanem Mussolini előtt tisztelegve feketében léptek pályára.
Dietz Károly szövetségi kapitány – aki 1919-ben budapesti rendőrfőkapitányként Kun Béla letartóztatásával híresült el – alaposan felforgatta a döntőre a mieink összeállítását. Nemcsak hogy kihagyta a csapat erősségét, Turay Józsefet, állítólag olasz, más szóbeszéd szerint magyar politikai nyomásra kitette a csapatból az igen keményen játszó Toldi Gézát.
A tudósítások szinte mind elismerik, hogy az olaszok valóban jobbak voltak a mieinknél, és bár kikapott a magyar csapat, az ezüstérmeseket a Keleti pályaudvaron ujjongó tömeg fogadta. Nem úgy mint 16 évvel később.
További érdekességeket olvashat az elmúlt vébékről a Múlt-kor nyári mellékletében
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap