A somogytarnócai Széchényi-birtok
A Barcs közeli Somogytarnócán, festői dombok között hatalmas, de elhanyagolt épület magasodik. A romantikus stílusú, hellén-reneszánsz formakincseket magában foglaló kastélyt Wéber Antal tervezte a Széchényi család megrendelésére 1872 körül.
Somogytarnóca régmúltja egyelőre ködbe vész, az viszont ismert, hogy a település életében változás következett be, amikor a Széchényi família kezébe került a birtok. 1677-ben ugyanis Széchényi György kalocsai érsek adományul nyerte. Átfogó fejlesztésbe azonban még ő sem kezdett, a néhány fennmaradt forrás szerint a XIX. századig számottevő épület nem állt itt, a területen a térképek is csak egy csárdát jelölnek, amely ezek alapján 1859-ben már felépült.
Az érsek hosszú életet élt, 1695-ben hunyt el, Pozsonyban. A területet testvére fiának, Széchényi Zsigmondnak adta át, 1726–1733 között ő volt a birtokos; később a térséget a csokonyai birtoktesthez csatolták. Az uradalmon sokáig nem volt rezidencia, csak a XIX. század második felében, a gazdaság élénkülése hozta magával, hogy a família itt is egy központ felépítését tervezze. A birtokot Széchenyi István unokaöccse, Széchényi Ferenc örökölte, aki hasonnevű, méltán híres és elismert nagyapjának nyomdokait követve itt, Somogyország eldugott településén gazdálkodásának igazi központját alakította ki. Mintagazdaságával nemcsak a térség gazdasági életében vállalt követendő szerepet, de a térség és az ország társadalmi életéért és a közjóért is buzgón tevékenykedett. A családja, édesapjával együtt, az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt a Habsburgok ellen foglalt állást, annak ellenére, hogy édesanyjának, Zichy-Ferraris Emíliának a nővére Metternich kancellár felesége volt. Így a kezdet nehezebb volt. Szűkebb hazájában a Deák-párt híveként képviselőnek jelöltette magát, a választáson azonban alulmaradt. Ismertté a Szabadelvű Párt vezéregyéniségeként vált, és a megyei mezőgazdaság fellendítésén fáradozott, ugyanakkor nevéhez köthető, hogy 1890 körül elsőként hozott létre betonüzemet itt, amely a betontechnológia alkalmazásának egyik korai előfutára volt.
Mivel a kiegyezés után megindult a Barcs–Szigetvár közötti vasútvonal, a térségben látványos fellendülés mutatkozott. Barcs fejlődése szembetűnő volt, nem véletlenül jegyezte fel erről Széchenyi István, hogy annyira fejlődik, mint Chicago. Széchényi Ferenc Barcs mezővárosi jogainak megszerzésében működött közre, s közben – mivel a mintagazdasága virágzott, és a vasúttal megtermelt javak könnyen jutottak el a célállomásokra – Somogytarnócán egy hatalmas birtokközpont kialakításáról álmodozott. Meg is bízta a családja körében korábban már többször foglalkoztatott Wéber Antalt a kastély terveinek elkészítésével. Wéber a korszak egyik tekintélyes, Ybl Miklós mellett talán legelismertebb építésze volt. Széchényi pesti bérházát már korábban megtervezte, és ugyancsak sok megbízást kapott az arisztokrata feleségének, Erdődy Franciskának a családjától is, így többek között az Erdődyek vörösvári kastélyán is dolgozott.
Az 1872-ben indult építkezés az építész romantikus korszakának hellén-neoreneszánsz formakincseit használta fel. A kastély a vasútvonaltól messzebb, de azért még belátható távolságra került. Az épületet hatalmas park vette körül. Az óriási rezidencia tömegének érdekessége, hogy a kocsiáthajtó az útra merőlegesen álló rövidebb homlokzathoz kapcsolódik. Az egyemeletes épületet egyébként kisebb-nagyobb léptékű rizalitok „mozgatják” meg, és a szép sorba elhelyezett egyenes záródású ablakok teszik látványossá. Stílusának jellegzetes elemei a hatalmas falpillérek és az antikizáló részletformák. Ezeket a tervező elsősorban a német és az osztrák romantikus építészetből merítette. A legpompázatosabb rész a kerti homlokzat, ahol kétszintes árkádsor kötődik az épülethez. Ez a megoldás felfogásban teljesen különbözik Wéber korábbi kastélyaitól; érdekessége, hogy a tömege kevésbé mozgalmas, azonban az aszimmetrikus kialakítás új kompozíciós ötletként jelentkezik az építész œuvre-jében. A kastély belsejéről egy korabeli leírás alapján alkothatunk fogalmat. Eszerint a berendezés nagyon értékes volt, sok régi festmény és bútor, remek bronzok, Alt-Wien, biscuit és meisseni porcelánok, számtalan régi angol metszet és egy gyönyörű angol óra, melyet gróf Széchenyi István ajándékozott gróf Széchényi Pálnénak.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
