A repülés pionírjai, légi akrobaták, vakmerő utasok – kétszáz éve röpködnek légballonok a Városliget felett

Három ágyúlövés adott jelt a felszállásra

1811. Garnerin kapitány merész légi ugrásában csak mellékszerepet kapott a légballon. Az ember által irányított léggömb első sikeres magyarországi repülését ezért nem az ő nevéhez kötjük. Az úttörő felszállásra, amelynek helyszínéül szintén a Városligetet választották, 1811-ben került sor.

Az ehhez szükséges légballont közösen tervezte és készíttette el két orvos-fizikus: a Bécsben működő Gregor Kraskovics (1767–1823) és a bécsi születésű, de Pesten praktizáló Johann G. Menner (1765–1816), akit a korabeli sajtóban csak Menner doktorként emlegetnek. Hidrogénnel töltött közös léggömbjük 1811. június 3-án emelkedett a magasba a pesti Városerdő egyik tisztásáról, Menner Jánossal a kosarában.

A Hazai és Külföldi Tudósítások című újság szerint Menner doktor levegői golyóbisa olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor belefért volna:

„A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett.”

Szó, mi szó, annak idején megadták a módját a légi utazásnak. A szenzációs újdonságnak számító léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. Ráadásul a sasokkal díszített léggömb nem csak embert szállított. A felszállás után a légi jármű egy ideig a tisztás fölött lebegett, és ezalatt Menner doktor selyem ejtőernyőkre erősített apró háziállatokat dobált ki a kosárból. A riadt állatkák – az ámuló közönség üdvrivalgásától kísérve – sértetlenül értek földet.

Az első, Városligetből felszálló, irányított léggömb útja teljes sikerrel zárult. Miután megfelelő magasságba emelkedett, keleti irányban eltűnt a nézők szeme elől. A légáramlat egészen a Gyöngyös melletti Gencspusztáig sodorta, ahol a gömböt irányító léghajós sikeresen leereszkedett. Menner doktor a források szerint 1813-ban még egyszer a levegőbe emelkedett a város erdejében.

1. Az első légi attrakció a Városerdőben
2. Három ágyúlövés adott jelt a felszállásra
3. Félve mertek beszállni a léglabda gondolájába
4. Légi attrakciók az Állatkertben
5. Szabályozott sebességű ugrások légballonról az Iparcsarnoknál
6. Godard kapitány léggömbjénél tülekedtek a repülni vágyó utasok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?