A szaharai homokból bukkant elő a legrégebbi mecset

A Marokkóban az eddig felfedezett legrégebbi mecset került elő a sivatag homokjából, Sijilmassa ókori romjai közül. De feltártak egy egész várost is: saját pénzverdéjével, az alavita  korszakból származó alapjokkal, az iszlám művészet töredékeivel és olyan egyéb leletekkel, amelyek újraírásra késztetik Marokkó vallási és gazdaságtörténetét.

A 2620 négyzetméteres, mintegy 2600 hívő befogadására alkalmas, a 8. század végén és a 9. század elején alapított mecset Maghreb vallás- és várostörténetének újabb mérföldköve. A Marokkói Kulturális Minisztérium által koordinált ásatások 2024 óta folynak, de a Nemzeti Régészeti és Örökségvédelmi Intézet nem gondolta volna, hogy ennyi kincs lapul a föld alatt és váratlanul több mint tíz évszázadnyi történelmet tárnak majd fel, mintegy 9000 négyzetméternyi ásatási területen.

Komplett város

Valójában a Szahara dűnéi között, Rissani mellett egy egész város bukkant elő: saját pénzverdéjével, az alavita (Ali követői – az iszlám egy ága) korszakból származó városrész alapjaival, iszlám művészet töredékeivel és olyan leletekkel, amelyek újraírásra késztetik Marokkó vallási és gazdaságtörténetét. Mindez megerősíti Sijilmassa központi szerepét a transzszaharai kereskedelemben és az iszlám dél-marokkói terjeszkedésében.

A mecset első rétegeinek feltárása során geometrikus, növényi és feliratos motívumokat ábrázoló töredékeket tártak fel – ezek Marokkó legrégebbi iszlám művészeti emlékei közé tartoznak.

Itt készült az aranypénz

Szintén napvilágra került több száz festett fadarab, jóval későbbről, a 18. századból. Ezek különböző színű cédrusfából készültek, aranyfüsttel dekorálva. Mindezek az első kézzelfogható bizonyítékai az alavita építészeti díszítésnek Sijilmassában. Nem messze a mecsettől egy „méhsejt” mintás kerámia öntőformát is találtak. A ritka lelet az aranypénz nyersanyagául szolgáló öntvények készítésére szolgált, és amely még mindig tartalmaz aranymaradványokat.

Koraabeli lakópark

Ez a felfedezés, amely egyedülálló Marokkóban – és a második ilyen Afrikában, Tadmekka (Mali) után –, megerősíti Sijilmassa jelentőségét a híres dinárok előállításában. Néhány ilyen ritka és értékes aranypénz ma is megtalálható a marokkói múzeumokban.

A régészek legnagyobb csodálatára felszínre került egy teljes alaviti lakónegyed is a 17–18. századból. A komplexum 12 házból áll, belső udvarok köré rendezve. Ez egyedülálló betekintést nyújt a korabeli mindennapi életbe: nappalik, tárolóhelyiségek, edények, sőt datolya-maradványok is előkerültek – adta híról a Meteoweb.