A francia Nemzetgyűlés végleg eltörölte a Fekete Kódexet

A történelmi jelentőségű törvényjavaslatot Max Mathiasin, a Karib-térséghez tartozó tengerentúli terület, Guadeloupe centrista képviselője nyújtotta be. A szavazást követően a politikus tengerentúli képviselőtársai körében, látható meghatottsággal üdvözölte a döntést, amelyet a rabszolgaságba kényszerített férfiak, nők és gyermekek emlékéért tett elengedhetetlen lépésként értékelt.

A jogszabályi megtisztítást Emmanuel Macron államfő is támogatta; a francia elnök a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a rabszolgaságot intézményesítő szövegek fenntartása a jogrendben – még ha azok több mint másfél évszázada elveszítették is jogi hatályukat – „a köztársaság lényegének elárulását” jelenti.

A Fekete Kódex a francia gyarmati birodalom történetének egyik legmeghatározóbb, egyben leginkább vitatott dokumentuma. Az eredetileg XIV. Lajos király által 1685-ben kiadott, a nem sokkal korábban elhunyt Jean-Baptiste Colbert miniszter iránymutatásai alapján kidolgozott rendeletgyűjtemény a francia Antillákon, majd később más tengerentúli birtokokon is szigorúan szabályozta a rabszolgák élet- és munkakörülményeit, valamint büntetésük módjait.

A jogszabály a rabszolgákat jogfosztott vagyontárgyként, úgynevezett „ingóságként” (biens meubles) definiálta, legitimálva a brutális fizikai fenyítéseket, miközben kötelezővé tette a katolikus hitre való áttérést, és elrendelte a zsidók kiűzését a gyarmatokról.

A rabszolgaság intézményének felszámolása Franciaországban hosszú és ellentmondásos történelmi folyamat volt. A nagy francia forradalom idején, 1794-ben a Nemzeti Konvent egyszer már eltörölte a rabszolgaságot, ám Bonaparte Napóleon 1802-ben, gazdasági és geopolitikai érdekekből visszaállította azt, ezzel újra érvénybe léptetve a Fekete Kódex rendelkezéseit. A végső abolícióra csupán az 1848-as forradalom után, a Második Köztársaság kikiáltásakor került sor, elsősorban Victor Schœlcher politikus és abolicionista kitartó munkájának köszönhetően, aki kidolgozta a rabszolgaság végleges eltörléséről szóló rendeletet.

Az 1848-as felszabadítási dekrétum ugyan a gyakorlatban és jogilag is véget vetett a rabszolgatartásnak, magukat az alapító, 17. és 18. századi jogszabályokat sosem vonták vissza kifejezett törvényi aktussal. A francia törvényhozás mostani egyhangú döntése ezt a csaknem száznyolcvan éves jogi anomáliát orvosolta. Az intézkedés szervesen illeszkedik abba a tágabb társadalmi és emlékezetpolitikai folyamatba, amelynek célja a francia állam történelmi felelősségének teljes körű elismerése a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben, valamint a tengerentúli megyék lakosságának nyújtott morális jóvátétel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról
• Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil
• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról
• A spanyol gyerekek, akiket a CIA is kihasznált