A „fordított Canossa-járás” sem tudta rábírni II. Józsefet türelmi rendelete visszavonására

Az 1741-ben született József 1780. november 29-én, anyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott - tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a „reformdiktatúrával”, miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó - bár nem volt magyarellenes - meg sem koronáztatta magát. A „kalapos király”, ahogy gúnyosan nevezték, lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását; feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket; egységes birodalmi adminisztráció létrehozására tett intézkedéseket; megszüntette a birodalmon belüli vámhatárokat; felszámolta a magyar vármegyei önkormányzatokat; megszüntette az örökös jobbágyságot; egységes, a nemességre is kiterjedő földadót vezetett be.

Anyjához hasonlóan ő is az állam elsődlegességének híve volt az egyházzal szemben, egyházpolitikájának célja összességében az egyháznak az állam alá való rendelése, a pápaság befolyásának korlátozása volt. Amikor 1781 áprilisában a magyarországi protestánsok közös folyamodványt nyújtottak be sérelmeik felsorolásával, II. József már az év őszén kiadta a türelmi rendeletet.

Az intézkedés a birodalom tartományaiban eltérő változatban lépett hatályba, a magyarországi és erdélyi változat 1781. október 25-én kelt. Ez 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. Megengedte, hogy már 100 család alakíthasson gyülekezetet, és megtiltotta, hogy katolikus istentisztelet látogatására kötelezzék őket. Jogot kaptak templomépítésre, de az épület bejárata nem nyílhatott közvetlenül az utcára, és nem lehetett sem tornya, sem harangja. Magyarországon II. József 1786-tól engedélyezte a tornyok építését és a harang használatát, 1788-tól pedig szabad volt a templom ajtaját is az utcára nyitni.

A rendelet értelmében a vegyes házasságban született gyermekek közül a fiú követhette apja protestáns vallását (addig szüleik csak katolikus hitben nevelhették őket, ennek elfogadásáról a protestáns félnek ígérvényt, reverzálist kellett adnia). A protestáns lelkészek munkáját a katolikus püspökök immár nem ellenőrizhették, a nem katolikusok vallású keresztények is birtokolhattak ingatlanokat, polgár- és mesterjogot, elnyerhettek akadémiai fokozatot és hivatalt is vállalhattak. A türelmi pátens mellett József ugyancsak 1781-ben külön rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét is. Hiába volt VI. Pius pápa 1782-es bécsi „fordított Canossa-járása”, a katolikus egyházfő nem tudta rábírni a makacs császárt egyházi döntéseinek visszavonására.

II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban