Akár Sümegh szomszédainál is lehetnek a Seuso-kincs egyes darabjai

Hány darabból áll "Magyarország családi ezüstje"? Senki sem tudja megmondani. A szakma biztosan 14 darab 4. századi római kori ezüstleletről tud, az egykori szemtanúk, a megtaláló, Sümegh József ismerősei, szomszédai, barátai 40 darabot említettek, míg Halim Korban libanoni kereskedő több mint 250 darabról beszélt, amikor eladásra kínálta Lord Northamptonnak, akitől idén márciusban hét nagyobb darabot vásárolt meg a magyar állam.

A rendkívül kalandos sorsú leletet – a magyar rendőrség 1990-ben indított, majd 2000-ben újranyitott nyomozásának jelenlegi információi szerint – az 1970-es években kutatta fel a Balatonhoz közeli Polgárdi környékén egy amatőr régész, Sümegh József, akit kamaszkorától érdekeltek a régiségek. A nyomozók munkája során a megkérdezett környékbeliek beszámolójából az derült ki, hogy a Polgárdi-Ipartelepek kőbányájának robbantás-előkészítője 1975 körül nagy értékű, megfeketedett, ezüstnek látszó régiséget talált kettő (!) darab rézüstben, olvashatjuk a könyvben. Azt senki nem tudta megmondani, hogy honnan kerültek elő a leletek. Sümegh hivatalos bejelentést nem tett, így elképzelhető, hogy a kincs darabjait az illegális műkincspiacon kívánta értékesíteni.

A megkérdezett ismerősök, szemtanúk közül többen látták, kézbe vették, sőt többeknek Sümegh oda is adta tisztításra a kincseket. Hajdú Éva a könyvbemutatón elmondta, egy olyan szóbeszédet is hallott, amely szerint néhány ismerős az egyik rézüstre alkudozott, mondván, pálinkafőzésre tökéletesen alkalmas.

A kiskatonaként szolgáló huszonéves fiatalember az 1970-es évek második felében több darabot is értékesített a leletek közül, ekkor döbbent rá, mekkora értékkel bíró kincslelet van a birtokában. A most megjelent könyv szerzője azt is elmondta, hogy az amatőr régész édesapja alkoholista volt, és az is megesett, hogy a kocsmában egy-egy üveg borért kisebb ezüstdarabokat is odaadott, így gyakorlatilag ma már szinte bárkinél lehetnek Seuso-kincsek. Hajdú szerint az, hogy eddig nem jelentkeztek vele, két okból lehet: vagy nem is tudnak róla, mi van a tulajdonukban – s elmondása szerint ma esetleg disznók vagy egyéb haszonállatok isznak a megfeketedett edényekből –, vagy nem mernek jelentkezni az illetők, hiszen az belekeverné őket a Sümegh-gyilkosságba.

Mint ismert, a fiatalember már a felépítendő, polgárdi házáról ábrándozott és dicsekedett ismerőseinek, amikor 1980 tavaszán jókedve látványos depresszióba fordult. Nem tudjuk pontosan megmondani, mi okozhatta ezt a pálfordulást, ám minden bizonnyal a régészeti lelettel volt kapcsolatban. Amikor szülei 1980 augusztusában meglátogatták fiukat a laktanyában, elmondásuk szerint nagyon félt valamitől, s állítólag az is feltűnt nekik, hogy nem maradhattak sohasem hármasban.

Sümeghet végül 1980. december 17-én a Polgárdi melletti Kőszárhegyen a Borbély-pincének nevezett, földbe vájt építményben találták felakasztva, amikor a szakemberek a közeli bányák tervezett robbantása előtt rutinszerűen körbejárták a helyszínt. A pince földpadlójában nagyméretű, visszatemetett gödröt találtak a nyomozók, akik megállapították, hogy ott volt elrejtve a Seuso-kincs. Az orvosi jelentés szerint december 14-én következett be a halála – négy nappal a leszerelése előtt. Mai napig nem tudjuk, ki volt Sümegh gyilkosa, pedig ha nyomára bukkannának a gyilkosnak, akkor Hajdú szerint egyszerűbben hazakerülhetnének a még a Lord Northampton tulajdonában lévő, felbecsülhetetlen értékű római kori ezüstkincsek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe