Királyságok a mai Európában

Nagy-Britannia

Anglia 871-ben létrejövő királysága és a 843-tól létező Skót Királyság hosszas háborúzást követően hivatalosan 1603-ban lépett perszonálunióra, amelynek élére a skót Stuart-dinasztia lépett. 1707-ben az Acts of Union értelmében Anglia és Skócia Nagy-Britannia Királysága néven egyesült, majd 1801-ben Írország is belépett az unióba, így az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták. Azonban 1927-től – Írország függetlenségének kikiáltása miatt – ismét névváltás következett: azóta hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságaként emlegetik a nyugat-európai szigetországot.

Egy 2006-os felmérés szerint a monarchikus államformát a lakosságnak mindössze 16 százaléka cserélné le köztársaságra, azonban az "alattvalók" 30 százaléka II. Erzsébet halála után már eltörölné a nagy múlttal rendelkező monarchiát, Skócián belül pedig már évek óta folyamatosan növekszik a republikanizmus és a függetlenség iránti vágy, s egy jövőre esedékes népszavazás keretében akár el is szakadhatnak az Egyesült Királyságtól.

A Buckingham Palota

Az ország és a Brit Nemzetközösség élén az 1917-ben létrejött, a világ legismertebb uralkodói dinasztiája, a Windsor-ház áll, amelyet V. György király rendelettel alapított a korábban használatos Szász–Coburg–Gothai-ház elnevezésből, mivel a Német Császárság ellen vívott világháború miatt jobbnak látta megszakítani családi kapcsolatait a németekkel, s lemondani a német nemesi címekről.

Az állam élén az 1952 óta regnáló II. Erzsébet áll, utóda pedig fia, Károly walesi herceg. Az 1917-es rendelet kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából, azonban a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció tavaly elhatározta, hogy három évszázad után mentesíti a brit trónutódlási törvényeket a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől.

Az ügynek az adott aktualitást, hogy Katalin cambridge-i hercegnő - Vilmos hercegnek, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fiának hitvese - első gyermekét várja. Az idén január elején kiadott pátenssel II. Erzsébet visszavonta saját néhai nagyapja, V. György király dekrétumát, így ha Vilmos herceg első gyermeke leány lesz, akkor is megilleti majd a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang.

1. Belgium
2. Dánia
3. Luxemburg
4. Hollandia
5. Norvégia
6. Spanyolország
7. Svédország
8. Nagy-Britannia
9. Miniállamok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
• Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt