Fraknói Vilmos
2012. február 29. 14:56
Ürmény, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.
Fraknói Vilmos Frankl családnévvel 1843-ban született a Nyitra megyei Ürményen, ahol zsidó származású, de átkeresztelkedett édesapja uradalmi orvosként látta el a betegeket. Vilmos 1874-ben magyarosítás céljából vette fel a Fraknl-nél jobban csengő Fraknói nevet.
Gimnáziumi tanulmányait a nagy egyházi múlttal rendelkező Nagyszombatban és Esztergomban a bencéseknél végezte el. Történeti érdeklődésének engedve Pest-Budán a bölcsészettudományi karon történelmet tanult, mellette teológiai képzésre is járt. Miután filozófiából ledoktorált a nagyszombati, majd az esztergomi papnevelő intézet tanára lett. Ugyanebben az évben, 1865-ben szentelték pappá.
Hallgató korában jelentek meg első történeti témájú művei. A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata a fejedelmek korában című dolgozatával 1861-ben akadémiai pályázatot is nyert. Első nagy művének számító könyvét még Esztergomban írta Pázmány Péter és kora címmel.
1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Öt évvel később a Nemzeti Múzeum Könyvtárának őre lett, ezt követően az MTA főtitkári, majd másodelnöki tisztét is elvállalta.
Amikor 1890-ben XIII. Leo pápa megnyitotta a Pápai Állam levéltárát a kutatók előtt, Fraknói sem tudott itthon maradni, s a következő közel két évtizedet a levéltári sorok között kutatással töltötte. Érdeklődésének leginkább a Vatikán és Magyarország közötti évszázados kapcsolattörténet felelt meg.
Művein kívül az utókorra hagyta a Rómában épített villáját is, amely ma a vatikáni magyar nagykövetség épülete. Magyarországi vagyonát pedig az időközben megalakult Szent István Akadémiára hagyta, melynek ugyancsak tagja volt. Félelmetes munkabírásának ékes bizonyítéka az a 360 darab munka, amely hozzá köthető.
Főbb művei:
• A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest. 1861.
• Pázmány Péter és kora I–III. Pest. 1862.
• Hunyadi Mátyás Király 1440-1490. Budapest. 1890.
• Werbőczy István életrajza. Budapest. 1899.
• Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest. 1900–1903.
• Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest. 1913.
• Martinovics élete. Budapest. 1921.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.