A mohácsi csata központi helyszínét kutatják Majs közelében

"A kutatásban részt vevő hadtörténészek, régészek és régészhallgatók a korábban megkezdett geofizikai felmérésekkel párhuzamosan talajradaros vizsgálatokat végeznek és szisztematikus leletgyűjtésbe kezdenek Majstól keletre, az egykori Földvár település helyén" - mondta Bertók Gábor, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze, a munkálatok egyik vezetője.

Közlése szerint korabeli leírások, dokumentumok és a legújabb kori kutatások szerint valószínű, hogy Földváron volt a csata döntő mozzanata: ott állt meg a magyar lovasság rohama és akadt el a magyar gyalogság is a janicsárok puskatüzében. Miután II. Lajos seregének lendülete megtört, súlyos vereséget szenvedett.

Bertók Gábor reményét fejezte ki, hogy a hadtörténeti intézet Négyesi Lajos vezette kutatócsoportjával együtt találnak a csatához köthető földműveket, tömegsírokat, és lehetőségük lesz a középkori Földvár település feltérképezésére is. "Feladatunk nem könnyű, hiszen több mohácsi csata is volt, és más korszakok leleteivel, például középkori, római kori és őskori tárgyakkal, maradványokkal is találkozhatunk a területen, tehát azokat szét kell válogatnunk" - tette hozzá a régész. Mint megjegyezte, a feltárás nincs időhöz kötve, vállalkozásuk költségeit a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából és egyebek mellett európai uniós forrásokból teremtik elő.

Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az 1526-os mohácsi csata helyszínén folyó kutatások nemcsak a leletanyag gazdagítása, a történelmi ismeretek bővítése miatt fontos, hanem azért is, mert felhívja a figyelmet a csatahelyszínek jelentőségére, védelmük fontosságára. "A csaták helyszíneit óvni és becsülni kell. Ezek a helyek Magyarországon kevésbé, Nyugat-Európában azonban nagyon népszerűek és sok látogatót vonzanak" - magyarázta az igazgató-helyettes.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország 1541-ben három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?