Koncepciós per boszorkányos elemekkel

Furcsa per - különös ítélet

A Báthory Erzsébet személye körüli legendakör keletkezéséhez nem csekély mértékben járult hozzá az ellene folytatott eljárás szokatlan volta, nem utolsósorban pedig az az „ítéletlevél", amelyet ebben az ügyben kiadtak. A jogtörténet ugyan sok furcsa esetet följegyzett már az elmúlt korok joggyakorlatából, ám nem sok olyat ismer, amikor letartóztatásban lévő, sokrendbeli gyilkosságban elmarasztalt, élő főbűnöst saját ügyében ki sem hallgattak.

Különösen főrangú személyt, méghozzá - és ez nem mellékes szempont - a 17. század eleji Magyarországon. Nem sokkal azután, hogy a bécsi békekötés külön pontban szavatolta: nemes személyek ellen indított büntetőeljárásnál elengedhetetlen jogi kritérium a vádlott szabályos megidézése és meghallgatása az ellene emelt vádakkal kapcsolatban. Érdekes módon ezt a kritériumot más alkalommal Thurzó nádor is elengedhetetlen előfeltételnek tartotta a magyarországi joggyakorlatban, sokkal enyhébb elmarasztalás esetében is.

Az 1609-es országgyűlésen például az ekkor még nem különösebben magas egyházi méltóságot betöltő Pázmány Péter megbüntetését követelő honatyáknak a következőket mondta: „Kihallgatás nélkül a tetten ért gonosztevőt sem lehet elítélni, a méltányosság követeli, hogy Pázmány kihallgattassék: harmadnapra az országgyűlés színe elé idézi, ha vétkesnek bizonyul, akkor, az után a megállapítandó büntetést nem fogja elkerülni."

Nádasdy Ferenc özvegye esetében azonban, aki pedig az ország egyik főrangú asszonya volt, egész másként jártak el. 1610 decemberének végén a nádor emberei a csejtei kastélyban rajtaütöttek az éppen vacsoraasztalnál ülő asszonyon, akit sem ekkor, sem később nem hallgattak ki a vele szemben felmerülő vádakkal kapcsolatban. Az asszony négy belső szolgálóját fogolyként Bicsére szállították, ott 1611. január 2-án kínvallatás alá fogták őket.

Az 1611. január 7-én kelt, latin nyelvű ítéletlevél ugyan nem szól róla, de más forrásból tudjuk, hogy a három elítélten a halálos ítéletet azonnal végrehajtották. Ezzel viszont eltűntek a „vád koronatanúi", hiszen az egyetlen életben hagyott személy érvényesen nem tanúskodhatott. A fővádlottra, Nádasdynéra a bíróság nem hozott külön ítéletet, hanem hallgatólagosan jóváhagyta a nádor döntését az asszony életfogytig tartó fogságáról.

Az özvegy letartóztatásától haláláig a csejtei várnak egy ablaktalan kamrájában volt befalazva. A külvilággal csupán egy akkora nyíláson át érintkezhetett, amelyen eledelét és italát beadhatták neki. Egyetlen vénasszonyt rendeltek szolgálatára, a várnagyokat pedig megeskették, hogy a papokon kívül senkit nem bocsátanak be hozzá. Hogyan teltek napjai e sivár környezetben - erről rendkívül keveset tudunk: csupán annyit, hogy magát ártatlannak tekintve haláláig egyfolytában bíróság elé állítását és szabadon bocsátását követelte.

A sorozat következő részében a per kortársi visszhangját, és az utókor ítéletét mutatjuk majd be.

Felhasznált irodalom:
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1984.
Péter Katalin: A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet. Helikon Kiadó, Bp., 1984.

1. Vádlók és vádak
2. Kicsikart vallomások
3. Furcsa per - különös ítélet

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Báthory a moziban

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük.

De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.

A film hazai bemutatója: 2009. január 1.