2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vérrel megfizetett hódítás – Cortés és az azték birodalom bukása

2015. november 23. 08:35

Azték katasztrófa

Cortés 13 kétárbocos vitorlást megépítését rendelte el annak érdekében, hogy a tóról támadhassák meg a fővárost, kiküszöbölve ezzel a hidak szerepét, amelyek számos problémát okoztak a szomorú éjszaka szökése során. 1521 márciusára indulásra készen álltak a tlaxcalan kézművesek által készített hajók. Május 26-án kezdődött meg Tenochtitlán közel három hónapig tartó ostroma. A hódítók és szövetségeseik első lépésként lerombolták a vízvezetékeket, így a város lakóit elvágták az ivás és a zöldségek öntözésének lehetőségétől is. Néhány hét elteltével az új uralkodó, Cuauhtémoc úgy ítélte meg, hogy az egyetlen megoldás helyzetükre, ha a tavon harcolnak tovább a spanyolok ellen. A kevesebb, mint 300 spanyol harcos döbbenten figyelte, ahogy a mintegy 20.000 azték kenujába szállt. Az ostromlók előtt újra megjelentek a szomorú éjszaka rémképei. Ráadásul éppen június 30-a volt, a mészárlás első évfordulója. 

A csatában a spanyolok és szövetségeseik egyértelmű fölénye ellenére az aztékok ismét számos foglyot ejtettek, akiknek azonnal kitépték a szívét. Cortés elrendelte, hogy emberei gyújtogassanak, miközben néhány azték foglyot Cuauhtémochoz küldött, azzal az üzenettel, hogy ha leteszik a fegyvert, nem kell megtorlástól tartaniuk. Az azték vezér azonban nem fogadta el az ajánlatot és leszögezte, hogy azonnal megölet mindenkit, aki a spanyolok szószólójaként ismét békét ajánl neki. Augusztus elején erre a sorsa jutott többek között Cuauhtémoc nagybátyja is, akinek – bár könnyeivel küzdött – szintén nem kegyelmezett meg az uralkodó.

Cortés és serege 1521. augusztus 13-án 13 hajóval megkezdte a város végső ostromát. Az ostromlottak a reménytelen helyzetben csak nagyon gyér ellenállást tanúsítottak, Cuauhtémoc pedig úgy döntött, hogy kíséretével kenukon megszökik. Egy élénk őrszem azonban észrevette, és gyorsan értesítette kapitányát a szökési kísérletről. Az aztékok utolsó királyát Cortés elé vitték. Az uralkodónak az volt az egyetlen kívánsága, hogy a spanyol hódító tőrdöfésétől halhasson meg. Mivel Cortés – méltányolva Cuauhtémoc ostrom alatt tanúsított bátorságát – megtagadta a kérést, az azték uralkodó nekifutott, és megpróbálta elragadni kését, de nem sikerült neki. Az aztékok zokogásban törtek ki. Tudták, az aranykor véget ért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Velázquez kinevezi Cortést az expedíció vezetéséreMoctezuma ajándékokat ad át CortésnekCortés elfogatja MoctezumátTenochtitláni palotaHernán CortésII. MoctezumaA tenochtitláni csata (ismeretlen 17. századi művész alkotása)A helyi, aztékokkal rivális törzsek is a spanyolok mellé álltakTenochtitlán térképeAz otumbai csataAz utolsó azték uralkodó, Cuauhtémoc elfogása

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár