Új épületeket azonosítottak a Baranya megyei római erődnél

Hasonló kutatás zajlott a Keszthely melletti, fenékpusztai római erőd területén is. A Tolna megyei erőd 21 hektáros területén a terepbejárás mellett mintegy tízhektárnyi részen folytattak vizsgálatokat oktokopterrel és talajradarral. A radar segítségével több új épületet sikerült azonosítani az erődön belül - tette hozzá. A késő római erődtípus - másképpen belső pannóniai erőd - legtöbbet kutatott hazai példája a fenékpusztai, de az egykori Valeria provincia nyugati határvonalánál három további erődítmény ismert: a ságvári, a környei és az Iovia, amely a Kapospulához tartozó Alsóhetény közelében feküdt.

Iovia eredetileg a Szakcs és Dalmand határában állt városról kapta a nevét, amely a 4. században pusztulhatott el. Az ezután felépült erőd a fenékpusztaihoz hasonló méretű, körülbelül 460-szor 470 méter kiterjedésű volt, és sok korabeli épülettípus - parancsnoki palota, magtár, gazdasági épületek, fürdő - állt a falai között. Az erőd területén 1980 és 1994 között Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze folytatott ásatásokat, aki többek között felszínre hozta a korábbi városból származó, az erőd alapjába beépített kőfaragványokat.

A múzeum igazgatója elmondta: a szakember tizenegy épületet azonosított, de lehetett sejteni, hogy ennél több - az azóta készült légi fotók alapján legalább húsz építmény - állt az erődben, ami elsősorban raktárbázis lehetett. A radarfelvételek kiértékelése még nem fejeződött be, annyit azonban lehet tudni, hogy újabb épületek nyomait találták meg; az értékelést Lipcsében végzik el - tette hozzá. Ódor János Gábor azt is elmondta: a vizsgálat után elképzelhető, hogy újabb ásatásokat végeznek majd, amelyek során egy-egy érdekesnek tűnő alaprajzot vizsgálnak és az épületek funkcióit is azonosíthatják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe