Tolna megyéből indulva jutott el Hollywoodig a „némafilm szirénje”

Koncsics Vilma néven 1898. január 9-én született a Tolna megyei Nagydorogon tisztviselő családban. Vilma már a fővárosban végezte a kereskedelmi iskolát, majd gépírónőként kezdett dolgozni. Érdekelte a színi pálya is, munka mellett szerzett filmszínésznői képesítést a Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona által vezetett Star Filmiskolában. A Tavaszi szerelem című némafilmben állt először kamera elé, s noha csak néhány jelenete volt, máris Németországba hívták, 1919-től játszott német, magyar és osztrák filmekben.

Élete 1925-ben vett fordulatot, amikor a friss tehetségeket kereső hollywoodi filmcézár, Samuel Goldwyn Budapestre látogatott. Bánky Vilma nevét és arcát már ismerte, s az első személyes találkozó után már szerződtette is. Az ifjú tehetség Amerikába érkezését hatalmas, Magyar Rapszódia címet viselő reklámkampány előzte meg, az Egyesült Államokat elárasztották az új csillagot ábrázoló plakátok, nevét neonfények villogták, arca képeslapokon és újságok címlapján szerepelt. A stúdió félmillió dollárra biztosította, repülőre nem ülhetett, lóra csak sétalovagolás céljából, s megtiltották, hogy arcát és alakját engedély nélkül rögzítsék.

Már első tengerentúli filmje lázba hozta a közönséget, ettől fogva nem volt nála ragyogóbb sztár. A kor nagy hősszerelmese, Rudolph Valentino ragaszkodott hozzá, hogy Bánky legyen partnere A sejk fia című filmben, amelyet Budapesten is hónapokig telt házakkal vetítettek. Számos filmben Ronald Colman oldalán játszott, kettősük népszerűségével csak Greta Garbo és John Gilbert párosa vetekedett. 1927-ben ment férjhez kollégájához, Rod la Rocque-hoz, a Goldwyn által szervezett esküvőhöz hasonló fényes eseményt addig ritkán láttak Hollywoodban. A házasság jól sikerült, la Rocque 1969-ben bekövetkezett haláláig tartott. Amikor 1928-ban a házaspár Magyarországra látogatott, Budapest felbolydult, az újságírók és a kísérők hadától szinte lépni sem tudtak, a rajongókat csak harminc rendőr volt képes féken tartani.

A hangosfilm megjelenésével Bánky csillaga leáldozott: angolul nem beszélt tökéletesen, akcentusa erős, hangja viszont gyenge volt. Két hangosfilmet még leforgattak vele, ezek kudarca után szerződését nem újították meg - a stúdió ezt úgy kommunikálta, hogy "Miss Bánky a teljes visszavonulás gondolatával foglalkozik". Férjével ezután a Broadway egyik színházában léptek fel sikerrel, Bánky 1933-ban játszotta utolsó szerepét. Ezután jobbára férje szépen alakuló karrierjét egyengette és ingatlanokkal foglalkozott. Hollywoodi háza mindig nyitva állt az óhazából érkezők előtt, ismertségét, befolyását felhasználva igyekezett segíteni a tengeren túlra került magyarokon - Molnár Ferencen, Bús-Fekete Lászlón, Lengyel Menyhérten. Az 1950-es években került ismét az újságok címoldalára mint profi golfjátékos, s még nyolcvanévesen is aktívan golfozott. 1991. március 18-án, 93 éves korában halt meg egy hollywoodi kórházban, neki is van csillaga a hollywoodi Hírességek Sétányán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe