Tisztelt Olvasó!
2018. december 1. 15:10
A rendszerváltoztatás története a szabadság visszaszerzésének története: az 1956-os forradalom követeléseinek valóra váltása.
A rendszerváltoztatás története a szabadság visszaszerzésének története: az 1956-os forradalom követeléseinek valóra váltása. Magyarországon vér nélküli – sőt paradox módon tárgyalásos – , a jog útján véghezvitt forradalom az erejét vesztő szovjet világbirodalommal és magyarországi helytartóikkal szemben, akik sem a tömegbe lövetni, sem az általuk előidézett gazdasági csőd következményeit vállalni nem akarták vagy nem merték.
Ez megteremtette a békés átmenet lehetőségét, de az esélyt azok váltották valóra, a rendszerváltozás Magyarországának politikai döntéseit azok határozták meg, akik több mint négy évtized kommunista diktatúrája után is demokráciát, jogállamot és a közjogi hagyományainkon alapuló parlamentarizmust kívántak Magyarországon. Nem olyan sokan tettek nagyon sokat ezért. A teljesség igénye nélkül: Szabad György, Tölgyessy Péter, Kónya Imre, Orbán Viktor, Boross Imre, Kövér László valamennyien meghatározó és bátor szerepet játszottak abban, hogy a diktatúra képviselői a XX. század második felének legfontosabb korszakhatárán békés és jogállami keretek között szabad választásokon elnyert, demokratikus legitimációval rendelkező politikai vezetőknek adták át a hatalmat.
Mégis Antall József szerepe marad a legmeghatározóbb. Politikai hitvallása és programja; a megtört magyar alkotmányosság folytatásának nemzeti igényen alapuló közjogi jövőképe, az ország gazdasági helyzete súlyosságának illúzióiktól mentes ismerete, az ország szuverenitásának visszaszerzése és – immáron szabad akaratunkból – az intézményesült európai együttműködéshez tartozás célkitűzése Antall József “irányadását” egyszerre tette indokolttá és nélkülözhetetlenné. Ezért lett ő a rendszerváltoztatás miniszterelnöke.
Az első szabadon választott kormánynak belföldről és külföldről érkező addig sosem tapasztalt méretű politikai és gazdasági természetű kihívásokkal kellett szembeszállnia, hatalmas és méltánytalan médiaellenszélben kellett dolgoznia.
Az Antall József halála óta eltelt 25 esztendőnyi távolság mostanra talán megadja a lehetőséget, hogy a „sine ira et studio” igényével tekinthessünk életművére, különösen a rendszerváltoztatásban játszott szerepére.
Eljött az idő, hogy a történelemtudomány szabályai szerint, – amennyire lehetséges – reálisan mérjük fel a számtalan kényszer szorításában alkotó „kamikáze-kormány” miniszterelnökének teljesítményét és eredményeit. Itt az ideje, hogy a maga teljességében ismerjük meg és méltó módon értékeljük a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásában, a szovjet csapatok távozásában és a magyar nemzetpolitika megalapozásában játszott szerepét, a jogállam felépítését célzó erőfeszítéseit, a bukott rendszer pusztító örökségeként hátrahagyott gazdasági válság és államadósság elleni küzdelmét, a széthulló állam megújításáért végzett munkáját és a rendszerváltó politikai erők megszervezéséért folytatott harcát.
„Ha megszakad az emlékezés, akkor nem fogunk összetartozni, nem tudunk erőt meríteni a múltból ahhoz, hogy a jelen nehézségeit át tudjuk élni” – figyelmeztetett Antall József pályafutásának egyik tetőpontján, a Somló hegyen elmondott nevezetes beszédében, mielőtt elindult Prágába, hogy aláírja a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló egyezményt. A történelemnek végső soron ez a tétje: mindannyian a rendszerváltoztatás örökösei vagyunk.
Mostanra felnőtt az a nemzedék, amelynek gyermekként Antall József halálhírének televízióban történt bejelentése volt az első találkozása a történelemmel. 25 esztendővel lettek idősebbek azok, akik lerótták kegyeletüket ravatalánál. Eljött az idő, hogy immáron szerény, de létező történelmi távlatból közös emlékezetünk számára is megrajzoljuk portréját: elkötelezett és bátor helytállását, felkészült és széleslátókörű gondolkodását, nagyvonalú, kompromisszumra kész, de a lényeg tekintetében következetesen kitartó és hajlíthatatlan jellemét, szolgálatban töltött életét és halálát.
Gulyás Gergely
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.