Sztyeppei nomádok lehettek az első kannabiszkereskedők 5000 évvel ezelőtt
2016. július 22. 17:35
A sztyeppei nomád pásztornépeket nemcsak az európai civilizáció alapítói között tarthatjuk számon, mivel a legújabb kutatások szerint ők lehettek a kontinens első kenderkereskedői is. A kutatók megjegyezték, hogy elméletük alátámasztására további bizonyítékokra lesz szükség.
Korábban
A Jamnaja-kultúrához tartozó csoportok mintegy 5000 évvel ezelőtt léptek be Európába a mai Ukrajna és Oroszország területén - olvasható a Discovery News cikkében. A kutatások szerint magukkal hozták a metallurgiához és a pásztorkodáshoz köthető alapvető ismereteket, valamint az indoeurópai nyelvek potenciális elterjesztőit is bennük tisztelhetjük. Egy átfogó régészeti és paleokörnyezeti vizsgálatnak köszönhetően – amely során a kutatók többek között kenderszálakat és pollent vizsgáltak Európa- és Kelet-Ázsia-szerte – kiderült, ők voltak az első transzkontinentális kenderterjesztők is.
A Német Régészeti Intézet, valamint a berlini Freie Universität kutatói szerint a növényt nem Kínában vagy valahol Közép-Ázsiában használták és háziasították először, mint azt korábban gyakran feltételezték. Kiderült, Európában és Kelet-Ázsiában szinte pontosan ugyanakkor, 10 200-11 500 évvel ezelőtt, vagyis a korai holocén idején kezdték el termeszteni. Tengwen Long, Mayke Wagner, Pavel Tarasov és kollégáik a Vegetation History and Archaeobotany nevű folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
Az emberek gyógyszerként, élelmiszer-alapanyagként, valamint kötél- és textilalapanyagként is használták a növényt, de pszichedelikus hatást kiváltó tulajdonságaiért is alkalmazhatták. Bár Nyugat-Eurázsiában rendszeres használták a kendert, Kelet-Ázsiában csak viszonylag kevés lelet szól korai alkalmazásáról. A bronzkor hajnalán, 5000 évvel ezelőtt azonban a kannabiszt egyre szélesebb körben kezdték el használni Kelet-Ázsiában is. A kutatók szerint ez összefügghetett az eurázsiai sztyeppén keresztül zajló népvándorlással.
A Jamnaja-kultúra népei, valamint "szomszédjaik", többek között a Botaj-kultúrához tartozó csoportok (akik egyes feltételezések szerint először háziasítottak lovat, és hatalmas távolságok megtételére voltak képesek a sztyeppén), transzkontinentális kereskedelmi hálózatot alakítottak ki, amely egészen a Gansu-folyosóig (vagy Hexi-folyosóig) ért. Ez az út néhány évezreddel később a selyemút része lett.
Tengwen Long paleontológus szerint a kender a pénz megjelenése előtt, a cserekereskedelem időszakában ideális cserealapnak számított. A régészeti lelőhelyeken talált elszenesedett kaszattermések, valamint kenderégetés nyomai arra utalnak, hogy a marihuánafogyasztás gyakorlatát a Jamnaja-kultúrához tartozó csoportok terjeszthették el Eurázsiában, igaz, feltételezhetően csak szertartások alkalmával lélegezték be a jellegzetes illatot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje 09:05
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
- Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Hírhedten elviselhetetlen anyósok a történelemből tegnap
- Törökország a régészek paradicsoma tegnap
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése tegnap
- A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek tegnap
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 2025.01.20.