Sokan félnek a Mein Kampf újbóli kiadásától

A Führer börtönévei alatt született gyűlöletpamflet első kötetét 1925-ben, a másodikat pedig 1926-ban adták ki. Az első kötet nagyrészt életrajzi elemeken alapul, míg a második a nemzetiszocialista mozgalom alapvetéseit tárgyalja, középpontjában a zsidók feltételezett világuralmával, s tanácsokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a propagandában milyen lehetőségek rejlenek a tömegek befolyásolására. 1945-ig körülbelül 13 millió példányt adtak el belőle, de például a német házaspárok ajándékba kapták az államtól.

Németországban 1945 óta tabu lengi körül a náci eszméket és fajgyűlöletet hirdető művet, a szerzői jogokkal bíró bajor állam megtiltotta a könyv utánnyomását. Hitler önéletrajzi könyve ettől függetlenül a világ számos pontján forgalomban van és az interneten is széles körben terjesztik. A The Guardian az év elején például arról számolt be, hogy az írásmű digitális kiadásaiból bestseller lett. A bajor államnak 2015 végéig van lehetősége a könyv újbóli kiadásának korlátozására, a határidő lejárta után viszont már bárki megjelentetheti a manifesztumot.

A The New York Times cikkírója a lap véleményrovatában korábban arra emlékeztetett, hogy az NSZK második világháború utáni első elnöke, Theodor Heuss már 1959-ben javasolta, hogy a németek számára egyfajta okulásként adják ki újra a hitleri birodalom bukása után betiltott Mein Kampfot. Az akkori politikusi gárda azonban még nem állt erre készen, és a kezdeményezést figyelmen kívül hagyták.

A Mein Kampfot a nácizmus tanulmányozásáról ismert müncheni Kortörténeti Intézet fogja kiadni, amelynek ötfős csapata évek óta dolgozik egy tudományos kommentárokkal ellátott kritikai kiadáson. A munkacsoportot vezető Christian Hartmann elmondta: a szélsőjobboldali propagandairat jegyzetekkel kiegészített verziója közel háromszor terjedelmesebb lesz az eredetileg 700 oldalas műnél és arra hivatott, hogy tudományos alapot teremtsen a hitlerizmus jövőbeli tanulmányozásához.

A müncheni intézet Mein Kampf-projektje azonban a magyarázó kommentárok ellenére is felháborodást váltott ki bizonyos zsidó szervezetek között. "Egyértelműen ellenzem a Mein Kampf kiadását" - fogalmazott Levi Solomon, a berlini zsidó közösség antiszemitizmus ellen küzdő osztályának vezetője. "Hogyan lehet jegyzetekkel ellátni a Gonoszt? Hogyan lehet magyarázatot fűzni egy olyan emberhez, mint Hitler? Ez a könyv távol áll az emberi logikától" - tette hozzá.

Bírálta a kötet újbóli kiadását Florian Sepp, a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek) történésze is, aki úgy fogalmazott, hogy a "könyv túl veszélyes a nép számára". Mások pedig amiatt aggódnak, hogy a könyv egy olyan időszakban fog megjelenni, amikor az antiszemitizmus Európa-szerte erősödőben van, az angol és más nyelvű Mein Kampf-eladások pedig csúcsokat döntögetnek. Bajorország mindenesetre már korábban visszavonulót fújt és - engedve a rá nehezedő nyomásnak - úgy határozott, mégsem támogatja a már felajánlott 500 ezer euróval a Mein Kampf újbóli kiadását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek