Ritka állatfajok vették birtokba a Csernobil körüli térséget
2016. április 26. 11:10 MTI
Európában ritkaságszámba menő állatok, medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok népesítik be a csernobili atomkatasztrófa után harminc évvel az egykori atomerőmű körüli térséget, de a Csernobil melletti Pripjaty rozsdásodó óriáskerekével szellemvárosnak hat.
Korábban
A természet reneszánsza?
A harminc éve bekövetkező nukleáris szerencsétlenség a természetet is súlyosan érintette: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló és rovar tűnt el. A továbbra is erős radioaktív terheltség ellenére az állatok száma és a faji sokszínűség folyamatosan növekszik. "Amikor elmentek az emberek, visszatért a természet" - mondta Denisz Visnevszkij biológus, aki a sérült reaktor körüli lezárt területen dolgozik.
A tudós szerint a radioaktivitás nem múlik és érezteti negatív hatásait. A régióban élő állatok például kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el. "Ezek a negatív hatások azonban nem annyira jelentősek, mint az a tény, hogy az ember már nem avatkozik közbe" - véli a kutató.
A tiltott területet a katonaság ellenőrzi, hivatalosan senki sem élhet ott. Háromszáz, többnyire idős egykori lakó ennek ellenére visszatért otthonába. A természetet viszont úgy tűnik, nem zavarja ez a néhány ember: a kihalt helyén új, egészségesebb erdő nőtt, olyan ritkává vált őshonos állatok tértek vissza, mint a például a hiúz. Csak azok a fajok tűntek el teljesen, amelyek főleg a szántóföldekről vagy az emberek szemetéből válogatva táplálkoztak, például a gólyák, a verebek és a galambok.
A csernobili térség egykori szántóföldjein ugyanakkor mintegy száz, egyébként kihalástól fenyegetett ázsiai vadló (Przsevalszkij-ló) vágtáz: egy csapatnyi ló leszármazottai, melyeket 1990-ben egy kísérlet keretében telepítettek a tiltott zónába. A faj láthatóan megvetette lábát a sugárfertőzött területen.
Visnevszkij ugyan a "természet reneszánszáról" beszél, más tudósok kevésbé euforikusan vélekednek a helyzetről. "Bizonyos állatok természetesen elterjednek azokon a területeken, amelyek elszigetelődnek. Ez azonban nem terelheti el a figyelmet a sugárzás végzetes következményeiről, hiszen az még a kakukk hangjára is hatással van" - fogalmazott Tim Mousseau biokutató, aki csoportjával évek óta vizsgálja a csernobili biodiverzitást, újabban pedig a japán Fukusimában is dolgozik.
Visnevszkij azonban bizakodó: úgy véli, hogy ha az erdő egyszer elterjed az elhagyott vidéken, tovább színesedhet az állat- és növényvilág. "Valószínűleg ezek az állatok az egyetlen pozitív következményei ennek a szörnyű tragédiának" - mondta a tudós.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyesült Államok
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót
- A csőd szélére juttatta Teslát az Edison feletti győzelem
- Az űrből érkező természeti csapás: a geomágneses vihar
- Cleveland nem akarta, hogy Franklin Roosevelt elnök legyen
- Elemlámpával a Vietkong járataiban
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap