Önkéntesek keresik Dzsingisz kán sírját

A legtöbb szakértő szerint az 1227-ben, 72 éves korában elhunyt Dzsingisz kánt a mongolok szent hegye, a Burkhan Khaldun közelében, egy völgyben helyezték örök nyugalomra, azonban a pontosabb helyszín nem ismert. A legenda szerint a Kaszpi-tengertől a Sárga-tengerig húzódó Mongol Birodalom alapítóját szándékosan titokban temették el, mindenkit megölve, aki tudhatott arról, merre fekszik a sír.

A mongol temetkezési szokásokról Marco Polo is szolgáltat forrásokat, akinek leírása szerint az elhunyt mongol nagyurakat az Altajnak nevezett nagy hegyhez vitték, az út során pedig mindenkit megöltek, akivel találkoztak, hogy titokban maradhasson a sírok fekvése. A 13. századi utazó leírása szerint Kubiláj kánnak, Dzsingisz kán unokájának halála után 20 ezer embert öltek meg ily módon.

A mostani projekt segítségével 6 ezer négyzetkilométernyi terület műholdképeit sikerült átnézni - olvasható a Public Library of Science című lapban megjelent tanulmányban. A régészek úgy vélik, a projekt segítségével egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy végre rábukkanjanak a mongol birodalomépítő földi maradványaira.

Albert Yu-Min Lin, a régészcsapat vezetője, a Kaliforniai Egyetem kutatója elmondta, a projekt keretében olyan hatalmas mennyiségű anyagot sikerült átnézni, amely az önkéntesek nélkül évekbe került volna a csapatnak, mivel minden egyes régésznek 20 ezer műholdfelvételt kellett volna áttanulmányoznia.

Az önkénteseket arra kérték, hogy minden modern vagy történelmi építményt és tereptárgyat jelöljenek meg a műholdképeken. Hat hónap, és összesen 30 ezer munkaóra alatt a 10 ezer önkéntes így 2,3 millió helyszínt jelölt meg. Ebből a kutatócsapat először százra, majd 55-re csökkentette a lehetséges helyszínek számát. A helyszínek között olyan kör alakú és szögletes sírhalmok is vannak, amelyeknek kora a bronzkortól a mongol korig terjed. Emellett erődítésnyomok és kőmegalitok is szerepelnek megjelölt tereptárgyak között.

Noha a régészek már több helyszínen is jártak, ahol méréseket végeztek és légi felvételeket készítettek, ásatásokba még nem kezdtek, mivel Mongóliában rendkívül népszerűtlenek a sírokat feltáró régészeti munkálatok. Ezért a kutatók inkább talajradar és más eszközök segítségével igyekeznek tovább szűkíteni a lehetséges helyszínek listáját.

Yu-Min Lin szerint a projekt megmutatta, milyen eredményesen használható az önkéntesek tömeges bevonása a tudományos kutatásba. A tudós úgy véli, a hasonló kezdeményezések "segítenek nekünk alámerülni az ismeretlenbe, és váratlan felfedezéseket tenni".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók