Nem volt nyugtuk a perui múmiáknak

2015. április 14. 08:54

Több tucat sírt, bennük összesen 171 múmiát találtak a perui Cotahuasi-völgyben, az 1200 éves, Tenahaha néven ismert ceremoniális helyen.

Peru

A perui múmiák felfedezéséről a nemrégiben megjelent Tenahaha and the Wari State: A View of the Middle Horizon from the Cotahuasi Valley című könyv egyik fejezetében számolt be Justin Jennings régész, a Royal Ontario Museum kurátora. A hullamerevség beállta előtt a múmiák térdeit egészen a vállukig felhúzták, karjaikat pedig a mellüknél keresztbefonták. A testeket összekötözték és több szövetanyagba tekerték.

A múmiák között újszülött magzatok és idősebb felnőttek is vannak, a fiatalabbakat - például a csecsemőkorúakat - tégelyekben őrizték. Az elhunytak a Tenahaha körüli falvakban éltek. A feltárásokat 2004 és 2007 között végezték perui, svéd, kanadai és amerikai szakemberek.

A mumifikálódott maradványok a víz és a rágcsálók miatt igen rossz állapotban vannak, ráadásul több olyan múmiát is találtak, amit szándékosan tettek tönkre; csontjaikat szétszórták és a sírok között ide-oda cipelték. Az egyik sírban kutatók közel négyszáz jól elkülöníthető emberi maradványt találtak, köztük fogakat, kéz-és lábcsontokat.

"Ugyan sok maradvány darabokban van, a múmiák többsége ép maradt" - írja Jennings. "A múmiákat összevissza hordták, sok esetben összekötözve, néha pedig földet és köveket használtak fel, hogy egyes csoportokat vagy személyeket elkülönítsenek egymástól" - olvasható a könyvben, amelyből az is kiderül, hogy a szándékos pusztításnak néhány sírlelet is áldozatul esett.

A múmiák és a tárgyak szelektív módon történő elpusztításának megértése komoly kihívás elé állítja a kutatókat. "Az Andokban a halál egy folyamat: nem csak arról van szó, hogy eltemetünk valakit és ezzel végeztünk is" - nyilatkozta a szakember a Live Science tudományos hírportálnak. Jennings szerint bár egy test feldarabolása szentségtörés lehet sok közösség számára, ez egyfelől az egyenlőség és a közösség összetartozásának megerősítését is szolgálhatja.

A szénizotópos kormeghatározó vizsgálatok szerint a kultikus hely nagyjából i.sz. 800 és 1000 között volt használatban, majd az inkák később egy részét átépítették. A korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a jelzett időben a mai Peru igen viharos időket élt át: a népességszám emelkedett, a mezőgazdasági termelés bővült, a társadalmi differenciálódás pedig nőtt. A part menti területeken számos erőszakos cselekedetekre utaló jelet találtak, úgy az emberi csontvázakon, mint a művészeti alkotásokon.

Ezzel szemben Tenahaha a béke szigete maradt: semmi jel nem utalt az erőszakra, még az agyagedényekre is mosolygó emberek képét rajzolták, magyarázta Jennings. A lelőhely egy olyan része volt Perunak, ahol az emberek összejöhettek, eltemethették halottaikat és lakomát rendezhettek,Tenahaha így segíthetett azokat a feszültségeket feloldani, amelyek a térségben élőket körülvették.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma