Nem minden filmszínész Amerikában lesz világsztár
2024. január 11. 09:05 MTI
Kilenc éve, 2015. január 11-én hunyt el Anita Ekberg, Fellini több mint fél évszázada készült Az édes élet című filmjének feledhetetlen Sylviája, egy korszak szexszimbóluma. Hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, így ebből a filmből is kivágták.
Anita Ekberg és férje, Anthony Steel az 1956-os Oscar-gálán (Forrás: UCLA Library Digital Collections / Los Angeles Times / CC BY 4.0 DEED)
Korábban
1931. szeptember 29-én Malmőben született, majd itt is nőtt fel, népes családja nem dúskált az anyagi javakban. Anita szépségét kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: már tizenévesen keresett fotómodell volt, húszévesen pedig Svédország szépévé választották.
A győzelem nyomán részt vehetett Amerikában a világszépe választáson is, ahol nem győzött, de mégis nyert: bár egy szót sem beszélt angolul, filmszerződést kapott.
Először az excentrikus milliárdos, Howard Hughes vette pártfogásába, aki azt ajánlotta neki, változtassa meg orrát, fogait és fura nevét. Ekberg az utolsó kérésre nemet mondott, érvelése szerint vagy híres lesz, és akkor az emberek megtanulják nevének kiejtését, vagy nem lesz az, akkor pedig az egész nem számít.
Anita Ekberg az 1961-es A porte chiuse (Zárt tárgyalás) című filmben
1953-tól a Universal Studios támogatásával dráma-, beszéd-, lovagló-, vívó- és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan.
Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége méltán elfeledett, azt se sokan tudják, hogy az 1955-ös Véres sikátor egy mellékszerepéért (érdekes módon kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.
Sztárrá csinos arca és júnói termete tette, a magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humorista Bob Hope pedig azt mondta: „szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat.”
Anita Ekberg 1956-ban még elsősorban amerikai produkciókban szerepelt
A „jéghegynek” becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú művésznő komolyabb szerepekre és színészi elismertségre vágyott. A lehetőséget 1960-ban Federico Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg nevét és megjelenését mindenki abból a híres jelenetből ismeri, amikor káprázatos fekete ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében.
A színésznő Fellini Dolce Vita című filmjének leghíresebb jelenetében
A sikeren felbuzdulva egy évtizedig Itáliában forgatott. Fellini szerepeltette a Boccaccio '70 című alkotásában, a Vittorio De Sica által rendezett A nő hétszer című vígjátékban pedig Shirley MacLaine oldalán alakított.
A hetvenes évektől már csak epizódszerepeket vállalt, azt is ritkán, Fellini 1987-es önéletrajzi ihletésű Interjú című filmjében már alaposan megváltozott külsővel, hajdani nagy szerepére emlékezve tűnt fel. Érdekesség, hogy hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, ezért ebből a filmből is kivágták.
Mozgalmas magánélete során kapcsolatba hozták Gary Cooperrel, Frank Sinatrával, Marcello Mastroiannival és a Fiat-vezér Gianni Agnellivel is. 1956-ban hozzáment a filmszínész Anthony Steelhez, akinek karrierje rögvest meg is bicsaklott, mert a sajtó csak Mr. Ekbergként emlegette: a válókeresetet három év után nyújtották be.
Anthony Steel és Anita Ekberg Firenzében, 1956
Második férje a szintén színész Rik Van Nutter volt 1963 és 1975 között. Ekberg idős korára teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Az Empire magazin néhány éve – igaz, a 98. helyen – beválasztotta minden idők 100 legvonzóbb filmsztárja közé. 2015. január 11-én halt meg Olaszországban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap