Mikor járt Sisi először a gödöllői kastélyban?

2016. június 9. 08:36 Pálinkás Patrícia

A legenda szerint 150 évvel ezelőtt, 1866 nyarán járt Erzsébet Gödöllő környékén és abban a kastélyban, amit 1867-ben koronázási ajándékként kapott meg a királyi pár, és ami most a magyarországi  Erzsébet-kultusz központja. 

Sisi és családja a gödöllői kastélyban

A királyné életével foglalkozó írások pontos dátum említése nélkül, az 1866-os porosz-osztrák háború idejére teszik ezt a látogatást, amikor Sisi július 9. és szeptember 2. között, három rövidebb-hosszabb megszakítással Budán tartózkodott gyermekeivel együtt. Minderre a kiindulási alapot egy Ferenc József által írt schönbrunni levél szolgáltatja, amelyet augusztus 9-én hajnalban fogalmazott feleségének: „Ha akarod, elmehetsz Gödöllőre a sebesültekhez. De ne nézd olyan szemmel, mintha meg akarnánk vásárolni, mert most nincs pénzem, és ezekben a nehéz időkben rettenetesen kell takarékoskodnunk.” Erzsébet Gödöllővel kapcsolatos levele nem ismert, ezért többféle módon lehet értelmezni az uralkodó válaszát.

Brigitte Hamann Erzsébet-életrajzában így gondolta tovább a mondatot: „Sisi önzése szinte határtalan volt. A legnagyobb szükség idején, amikor a legjobban kellett volna takarékoskodni, azzal a kívánsággal állt elő, hogy sürgősen vásároljanak egy kastélyt Magyarországon. (...) Sisi szeretett volna egy vidéki kastélyt, és tudta is, hogy melyiket: Gödöllőt.” Augusztus elejéig tehát még nem járt Gödöllőn, és mégis tudta, hogy ezt akarja? Hogyan viselkedett Erzsébet ezekben a szörnyű időkben? 

A porosz–osztrák háború június közepén robbant ki, és a mindig kritikus anyós, Zsófia főhercegné és környezete már július elején elismerte, hogy a bajban Erzsébetnek helyén van a szíve: „A császárnő egész nap kórházakban tartózkodik. Valóban a gondviselés szerepét játssza, érdeklődik minden iránt, gondoskodik mindenről, szeretetteljesen és anyásan.” A bécsi belvárosi palotákban kialakított kórházakban vagy a külvárosi „kórodákban” egyaránt a magyar sebesülteket kereste Erzsébet, erről írt anyjának július 5-én: „…különösen szívesen időzöm a magyar katonák körül. A szegény embereknek nincs itt senkiök, aki elbeszélgethetne velök.”

A magyar sajtó híradásai alapján Erzsébet budai tartózkodását szinte percről percre nyomon követhetjük, mert az év eleje óta, amikor öt hetet töltött itt a császárral, Magyarországon nagy népszerűségnek, szeretetnek örvendett. Pontos képet kapunk arról, hogy mikor és hányszor járt a  fővárosban felállított kórházakban: az Orczy-kertben, a Ludoviceumban, az üllői úti kaszárnyában, az újpesti izraelita kórházban, a rákosi barakktáborban. Mindig bejelentés nélkül érkezett, hogy valós képet alkothasson a körülményekről, megjelenésével, szavaival vigaszt nyújtott a sebesülteknek. Pesten is kérdezősködött a magyar sebesültek után, mivel itt főleg poroszok, olaszok, szászok voltak. Végül egy szabolcsi fiú szolgált felvilágosítással: „Ne keresse őket kórházban fölséged! Mind ott maradtak azok a csatatéren – halva!”

A Magyarország és a Nagyvilág két képet és egy hosszabb írást is közölt a gödöllői kastélyról, amelyet a belga bank 300 jól felszerelt ággyal a kincstár rendelkezésére bocsátott, de a császárné látogatásáról nem esik szó itt sem, mint ahogy a többi részletes tudósítás sem említ gödöllői kórházlátogatást. A bajban helytálló Erzsébet ebben az időben egyetlen cél érdekében, a magyarokkal való kiegyezés miatt ostromolta férjét folyamatosan, ezt a fennmaradó levelek bizonyítják. A kiegyezés után, 1867. március 17-én Erzsébet így írt Ferenc Józsefnek: „Végtelen nagy örömmel vettem, hogy Gödöllő a mienk lesz, és alig várom a percet, amíg rendben lesz s mi ott lakhatunk. Most még kíváncsibb vagyok bárcsak minél hamarabb láthatnám.”

Erzsébet első – forrással is alátámasztható – gödöllői látogatása 1867. május 11-én volt, amikor férjével együtt meglátogatták az épp átalakítás alatt lévő kastélyt. Két nappal később, magyar nyelvű levelében így fogalmazott fiának, Rudolfnak: „…tegnapelőtt Gödöllőre kocsiztunk. Igen meleg volt a kertben sétálni, tehát nem írhatom le jól, de úgy látszik, hogy eléggé terjedelmes, nagy erdőkkel körülvéve; a föld nagyon puha és homokos. Másfél óra alatt kocsiztunk oda.” A fenti bizonytalan megfogalmazások arra utalhatnak, hogy Erzsébet ekkor látta először a kastélyt. De akkor miért merülhetett fel 1866 augusztusában a vásárlás gondolata?

Az 1865-ös esztendő a fejedelem és a nemzet egymás felé tett gesztusainak sorozatáról szólt. Mégis meglepő lehetett, amikor ez év augusztusában a német nyelvű lapok Bécstől Klagenfurtig, Linztől Brassóig birodalomszerte közölték az újságot: magyar főurak koronázási ajándékul meg kívánják venni a gödöllői kastélyt az uralkodónak. Október 1-jén a Vasárnapi Ujság is hírül adta: „A magyar Schönbrunn vagy Laxenburg is meg volna már találva, mert mágnásaink azon szerencsés gondolatra jutottak, hogy a pompás gödöllői kastélyt messze terjedő parkjával s vadaskertjével Magyarország királyának akarják hódolati ajándékul adni…” Egy hónap alatt azonban változott a helyzet, mert a Fővárosi Lapok 1865. október 29-i száma már azt írta: „Maga Ő Felsége kívánja e szép uradalmat megszerezni, s mint legbiztosabb forrásból tudjuk: Ő Felsége marsallja már Gödöllőn járt, közelebbi és tüzetes megtekintés végett. A marsall s a belga bank között élénken folynak az alkudozások.”

Az 1865-ös országgyűlés decemberi megnyitójára Ferenc József is a magyar fővárosba utazott. Itt-tartózkodásának utolsó napja december 19. lett volna, ezt azonban az utolsó pillanatban meghosszabbították. Csak egy programja volt az uralkodónak 20-án: kirándulás Gödöllőre. A látogatás magántermészetű volt, és az idő rövidsége ellenére sikerült megtekintenie a kastély minden helyiségét, a kertet, az üvegházakat, a lövöldét, az istállókat és a vadaskertet kettészelő losonci vaspályát is. A bejárást egy villásreggeli – paprikás gulyáshús és túrós csusza -  követte, amelyet cigányzene hangjai mellett fogyasztottak el a díszteremben. A december végi lapok azt írták, hogy a megtekintés célja a vásárlás a fejedelem részéről, a január eleji híradások pedig már arról szóltak, hogy ez meg is történt, és csak később adtak ki cáfolatot.

Az 1866-os háborús év azonban teljesen háttérbe szorította az elképzelést a kastély megvásárlásáról. Azt nem tudhatjuk, hogy Erzsébet és Ferenc József között mikor, milyen párbeszéd eshetett meg a gödöllői kastéllyal kapcsolatban, azt viszont láthatjuk, hogy egy rövid levélrészletnek másfajta magyarázata is lehetséges.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma