Mi van a krokodilmúmia belsejében?
2015. december 21. 17:28
A British Museum szakemberei egy új tanulmány keretében egy 2500 éves egyiptomi krokodilmúmiát vizsgáltak meg tüzetesebben, amely már 75 éve nem látott nagyobb közönséget, azonban most, 1940 után ismét vitrinbe került. A Szobek szkennelése: a krokodilisten múmiája elnevezésű elemzés, valamint a hasonló nevű tárlat a hüllő életéről és haláláról fed fel érdekes részleteket.
Korábban
A Kr. e. 650-550 körül élt, négy méter hosszúságú nílusi krokodilt a halála után nátronnal kiszárították, majd méhviasszal és szurokkal vonták be, mielőtt gyolcsokba tekerték. A múmia a krokodilfejű Szobek istent jelképezte, aki a fáraó erejét, termékenységét, katonai erejét és a különböző bajoktól való védelmet jelképezte. A krokodilokat, amelyek egyszerre akár 50-80 tojást is raknak, és vadul védelmezik kicsinyeiket (akár két éven át is nevelik), cipelik őket a hátukon, olykor pedig a szájukban, az egyiptomiak jól ismerték, úgy vélték, anyai gondoskodásuk Szobek istentől való.
A most vizsgált múmia egy azon háromszáz krokodilmúmia közül, amelyeket a dél-egyiptomi Kom Ombói Per-Szobek templomnál fedeztek fel. A templom a Ptolemaioszok és a rómaiak idején a krokodilisten legnagyobb és legfontosabb központja volt. A helyszínen az első templomot a 13. dinasztiabeli III. Tothmesz (Kr. e. 1479-1425) építette, a ma is láthatót pedig a korábbi romjain VI. Ptolemaiosz Philométór parancsára húzták fel a Kr. e. 2. században. Az egyedi, szimmetrikus, kettős templom déli szárnya Szobek isten tiszteletére épült, az északi része pedig Hórusznak lett felszentelve. A nekropolisz, ahol több száz krokodilmúmia „nyugszik” a sziklás földbe ásott sírkamrákban, a Középbirodalom idején sem felejtődött el.
A templomban szakralizált krokodilokat neveltek, de lehetett kapni fogadalmi ajándéknak szánt mumifikált tojásokat és alig néhány hetes krokodilokat is. Az isten megtestesülésének hitt állatokat kézzel etették, voltak közöttük szelídek is, ám némelyik ugyanolyan vaddá vált, mint szabadon élő társai. Haláluk után mumifikálták őket. Sztrabón Geógraphikájában pontosan leírja, hogy a Szobek isten legnagyobb kultuszhelyének számító Crocodilopoliszban (a mai Fajjúmban – Kairótól mintegy száz kilométerre délnyugatra) miként zajlott az etetés.
„A tó körül számos krokodil tanyázik, az egyiket Suchusnak hívják, olyan szelíd, hogy a papok oda tudnak menni hozzá. Gabonát, mézzel kevert bort, hússzeleteket szokott enni. Sokszor jönnek idegen országokból, hogy megszemléljék a pompás állatot. Az etetésük így zajlik: az egyik pap kinyitja a krokodil száját, egy másik pedig belehelyezi az étkeket. Az állat ekkor beugrik a tóba, és átúszik a túlsó felére” – írta Sztrabón a Geógraphika XVII. könyvében.
A Kom Ombo-templom a Nílus áradásainak és az évszázadokon át folyó kőkitermelésnek köszönhetően az újkorban már romokban feküdt, majd 1893-ban Jacques de Morgan francia mérnök és régész át-, illetve újjáépítette. Az idő vasfogát túlélő krokodilmúmiák 2012-ben a közelben megnyílt múzeumban kerültek elhelyezésre. A most kiállításra kerülő és az elemzésen résztvevő múmiát de Morgan 1895-ben tárta fel és ajándékozta a British Museumnak.
A krokodilmúmiát nagyfelbontású komputeres tomográfia segítségével vizsgálták meg (tulajdonképpen háromdimenzióban beszkennelték), így fény derülhetett arra is, hogy mit evett az állat az utolsó napjaiban. A vizsgálatok részben alátámasztják Sztrabón sokszor hihetetlennek tűnő beszámolóját.
A kutatók szerencséjére az állat bebalzsamozói nem távolítottak el minden belső szervet, a gyomor, valamint teljesen ép tartalma például ma is az állat belsejében található. Az elemzésekből az derült ki, hogy a krokodilt a legkiválóbb hússzeletekkel etették halálra. Marhalapocka (stefániaszelet) és lábszár nyomaira is bukkantak a kutatók. Mindemellett különböző méretű köveket és néhány azonosítatlan fémtárgyat is találtak a szakértők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.