Megtalálták Anglia első vidéki tömegsírját, ahol pestises áldozatok nyugodnak

2016. december 6. 10:49

Egy középkori angliai vidéki apátság területén talált tömegsírban a régészek 48 emberi maradványt találtak. Az elemzések szerint mindannyian a pestisjárvány dúlásai következtében veszítették életüket, ami azért is különös, mert a fekete halál legnagyobb részben a sűrűbben lakott településeken aratott. Sőt, mindezidáig csak London területén tártak fel olyan korabeli csontvázakat, amelyekről bizonyítható, hogy pestisbaktérium végzett velük, számolt be a The Guardian.

Pestises csontvázak

541, Konstantinápoly: naponta tízezer halott. 1347-1350, Anglia: 1,4 millió áldozat. 1649, Sevilla: a város lakosságának fele odaveszett. Mindez csupán néhány, találomra kiválasztott számadat, amely a pestis pusztító erejét tükrözi. A leghíresebb pestisjárvány a 14. században csapott le a világra, ahol az óvatos becslések is mintegy 100-150 millió halálos áldozattal számolnak világszerte. A feltehetőleg Kínában kialakuló járvány Európába 1347-re jutott el Közép-Ázsiából a Selyemúton keresztül, majd itáliai hajósok is segítettek az elterjesztésében. Dél-Európából észak felé − egyes feljegyzések szerint − napi négy kilométeres sebességgel terjedt.

A „fekete halál” kifejezés onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kapott. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott. Habár egyszerre maximum 8 hónapig tartott egy adott vidéken a pestis, 1346 és 1671 között nem volt olyan év Európában, amikor valahol ne lett volna járvány. Az 1894-ig gyógyíthatatlannak hitt kórokozó DNS-e akár évszázadokig is megőrződhet az áldozatok fogbelében, ám minden bizonnyal a mintegy 650 éve pusztító Yersinia pestis baktériumának ezen válfaja már nem létezik.

Az eddigi kutatások szerint a 14. századi Anglia a fekete halál dúlásának következtében lakosságának mintegy felét veszítette el. Ezen tény főként annak fényében különös, hogy mindezidáig csak London területén bukkantak rá (mindössze két temetőben) olyan korabeli csontvázakra, amelyekről bizonyítható, hogy pestisbaktérium végzett velük. Azonban most egy, a brit fővárostól északra található, középkori apátság területén egy tömegsírt tártak fel, amely a szakértők szerint 1349-re datálható, vagyis „lakói” a fekete halál angliai felbukkanása után egy évvel hunytak el.

„Egy eddig ismeretlen és teljesen váratlan, korabeli tömegsír a vidéki Lincolnshire csöndes kis szegletéből igencsak egyedülálló felfedezésnek számít. A szomorú temető rávilágít arra, milyen pusztító fenyegetésekkel kellett szembenéznie az ekkora csapásra bizonyára nem számító kis közösségnek” – magyarázta Hugh Willmott, a Sheffieldi Egyetem kutatója.

A sírban lévő 48 csontváz közül 27 gyermekhez tartozik. A szakértők a fogazatokból kinyert mintákat a kanadai McMaster Egyetemre küldték DNS-analízisre. A vizsgálatok világosan kiderítették, hogy az áldozatok maradványaiban fellelhető a fekete halálért felelős Yersinia pestis baktériuma, mindez pedig azt feltételezi, hogy a tömegsírban pihenők életének végét a pestis eredményezte, számolt be a BBC.

További különlegesség a régészeti felfedezésben, hogy a szigetország történelmében felettébb ritkának számítanak az ehhez hasonló tömegsírok. Az angolszászok a pestis dúlásai közepette is igyekeztek a megszokott rendben elbúcsúzni az elhunyttól, és a helyi templom közelében eltemetni. Külön gondot fordítottak arra, hogy az extrém magas halálozási arány ellenére fenntartsák a hétköznapi, szokványos életet, így a temetési rítusok látszatát, magyarázta Oliver Moody brit történész a The Timesnak. Annak ellenére, hogy a most feltárt maradványok együtt lettek eltemetve, a korszakból a közelben még mindig találni „szokványos”, páros sírokat is, ami arra utal, hogy a gyászolók igyekeztek megemlékezni halottjaikról.

„Csak abban az esetben éltek az ilyesfajta temetési lehetőségekkel, ha a temetkezés hétköznapi rendszere ideiglenesen nem volt fenntartható” – mondta Willmott. „Elképzelhető, hogy a helyi plébános is elhunyt vagy a sírásókat is elvitte a kór” – találgatott a kutató. A sírban egyébként a régészek számos apró csecsebecsét találtak, amelyeket egykoron a megboldogultak magukon viselhettek. Az egyik legérdekesebb egy T-alakú kis amulett, amelynek a korabeli népesség gyógyító képességet tulajdonított.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma