Mégsem himlő jelei figyelhetők meg az 500 éves gyermekmúmia arcán
2018. január 5. 17:40
Egy fél évezreddel ezelőtt élt gyermek mumifikálódott holttestén a kanadai (Hamilton, Ontario) McMaster University tudósai által végzett DNS-vizsgálatból kiderült, hogy a gyermek a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem himlő következtében hunyt el.
Korábban
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a 16. században a nápolyi San Domenico Maggiore templomban eltemetett gyerek múmiáját tartották a legkorábbi leletnek, amelyen felfedezhetők a himlő jegyei. A DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy valójában a hepatitisz B vírus (HBV) egy ősi törzse fertőzte meg a gyermeket. A kutatók remélik, felfedezésük új információkkal szolgálhat a betegség eredetéről, amely a WHO adatai szerint évente 1,5 millió ember haláláért felelős.
A kanadai McMaster University kutatói az általuk használt fejlett szekvenálási technikáinak köszönhetően kiderítették, hogy a hepatitisz B-val fertőzött embereken megjelenő kiütések, a Gianotti-Crosti-szindróma jegyei figyelhetők meg a múmia arcán. Ez vezethette félre a kutatókat, akik korábban himlőt diagnosztizáltak a gyermek tetemén.
A PLOS Pathogens című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatók a csontokból és a bőrből vett kis szövetminták segítségével vizsgálták meg a DNS-töredékeket, hogy az így szerzett információdarabkákat összeillesztve egy, a korábbinál komplexebb képet kapjanak a gyermek genetikai felépítéséről.
Bár a vírusok gyakran nagyon gyorsan – olykor néhány nap alatt – komoly fejlődésen esnek át, a HBV ezen ősi törzse csak nagyon kis változáson ment keresztül az elmúlt évszázadokban, és nem sokban tér el a modern változattól. Becslések szerint 350 millió krónikus HBV-fertőzött él a világon, és a Föld népességének mintegy harmada megfertőződik élete egy pontján.
„Ezek az adatok megerősítik a molekuláris megközelítés jelentőségét a kulcsfontosságú kórokozók múltbeli jelenlétének azonosításában, lehetővé téve számunkra, hogy pontosabban meghatározzuk azt az időintervallumot, amikor megfertőzhették az embereket” – fejtette ki Hendrik Poinar, a McMaster Ancient DNA Centre evolúciós genetikusa. „Minél jobban megértjük a múltbeli járványokat, annál közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogyan működnek és terjednek a modern kórokozók, ez az információ pedig segíthet őket ellenőrzés alá vonni” – tette hozzá a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.