Még a perzsák sem találtak rá a szidóni templom titkos szobájára
2015. március 3. 18:11
A dél-libanoni Szidón városának frères-i régészeti lelőhelyén egy titkos szobát fedeztek fel a British Museum régészei, valamint libanoni szakemberek. A monumentális földalatti terem valószínűleg az ötezer éves település bronzkori templomához tartozik.
Korábban
A felfedezést nem feltárás előzte meg, a területen a lelőhely melletti Nemzeti Múzeum alapjait lefektető munkások dolgoztak. Tíz évvel ezelőtt a szakemberek rábukkantak egy „Szentek szentjének” nevezett földalatti szobára, amely i. e. 1300-ból való, s a kutatók szerint az ősi istenek imádásának helyszíne volt. A most felfedezett titkos terem közvetlenül e szoba mellett található.
A régészek vezetője, Claude Serhal Doumit szerint a felfedezés igen jelentős, a termet pedig olyan jól elrejtették a kíváncsi szemek elől, hogy még a későbbi korok építői sem vették észre, így a tetejére építkeztek. „A perzsa időszak építkezései gyakorlatilag hermetikusan lezárták a monumentális szobát, amelyben érintetlen, többek között helyben előállított, valamint Ciprusról és Mükénéből importált kerámiákat találtunk” - olvasható a kutatócsoport közleményében.
A most feltárt, hatalmas kövekből épült szoba hét és fél méterrel az utcaszint alatt található, belmagassága pedig négy és fél méter. „Faanyagokat, fazekas termékeket, valamint rituális ünnepségek lakomái során használt edényeket találtunk a teremben” - mondta Doumit a The Daily Starnak.
A titkos szobában talált egyik edény
A British Museum régészei már 17. éve kutatnak a libanoni Régészeti Főigazgatóság jóváhagyásával Libanon déli részein. Tavaly májusban például egy ritka, föníciai papot ábrázoló szoborra bukkantak a helyszínen, amely a szakértők szerint az utóbbi évtizedek legjelentősebb felfedezése lehet a közel-keleti országban.
Libanon déli része a világ legrégebbi folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések az i. e. 4. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón az i. e. 2. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa lett.
A település i. e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög, majd római uralom következett. A Biblia szerint Krisztus, illetve Pál apostol is járt Szidónban. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Oszmán Birodalom része volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 20:20
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05