Már több mint 150 éve Budapest ékessége Európa legnagyobb zsinagógája

2016. szeptember 6. 12:35 MTI

Százötvenhét éve, 1859. szeptember 6-án adták át Budapesten a Dohány utcai zsinagógát, a nagy hagyományú magyar zsidóság jelképét. Az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt.

Dohány utcai zsinagóga. A felvétel 1890 után készült
Dohány utcai zsinagóga. A felvétel 1890 után készült (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.137)

A pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével rohamosan nőtt a főváros zsidó lakossága, ezért a Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését (addig az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek). Miután sikerült e célra telket szerezniük, pályázatot írtak ki, amelyen a kor legjelesebb építészei, köztük Hild József és Feszl Frigyes is indultak. Végül Ludwig Förster bécsi építész terveit fogadták el, a kivitelezéssel négy év alatt, 1859-re végeztek. A mór stílusú zsinagógán jelent meg először torony magyarországi zsidótemplomon - korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták.

A hagymasisakkal fedett tornyok közti ráccsal elválasztott, nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, amely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen. A főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük." (Mózes II. 25:8.) Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület Európa legnagyobb neológ zsinagógája. A 26 méter magas, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá.

A Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az Örökmécses. A belső teret míves ornamentika, gyönyörű csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A többször átépített orgona 4 manuálos, felavatásakor jelen volt Liszt Ferenc is. A templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült.

A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását. A II. világháború, az időjárás s a karbantartás elmaradása miatt veszélyes állapotba került műemlék-épületet 1991-1996 között újították fel. A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. Kiváló akusztikája révén komolyzenei koncertek rendszeres helyszíne, és a nyárvégi Zsidó Fesztivál rendezvényeinek is helyt ad. 

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma