Mit rejthet a 340 éve lerombolt budavári nagyzsinagóga?
2016. szeptember 5. 09:59 MTI
A középkori budavári nagyzsinagóga maradványainak feltárását és tartós bemutatását kívánja elérni egy több civil szervezetet tömörítő kezdeményezés. A gótikus stílusban épült, háromhajós, 26 x 11 méteres épületet 1461-ben emeltette Mendel Jakab zsidó elöljáró, vélhetően Mátyás király udvari építőmestereivel. A budai Várat felszabadító kersztény csapatok rombolták le 1686 szeptemberében.
Korábban
A középkori Európa egyik legnagyobb zsinagógáját 340 évvel ezelőtt, 1686. szeptember 2-án rombolták le a budai Várat felszabadító csapatok - emlékeztetett a civil társulás pénteki sétáján az összefogás egyik alapítója, Deák Gábor. Mint felidézte, a gótikus stílusban épült, háromhajós, 26 x 11 méteres épületet 1461-ben emeltette Mendel Jakab zsidó elöljáró, vélhetően Mátyás király udvari építőmestereivel.
A nagyzsinagóga boltozata 1526 után megsérült, ekkor az eredeti kilencméteres belmagasság három méteresre csökkent, majd az épületet végül a törököt kiűző keresztény csapatok rombolták le, miután legyilkolták az ott menedéket kereső budai zsidóságot - mondta el Deák Gábor. Beszámolója szerint Zolnay László régész 1964-ben a mai Babits sétányon feltárta az épület maradványait, melyeket azonban az ásatást követően visszatemettek.
Deák Gábor hangsúlyozta: a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE), a Gláser Jakab Emlékalapítvány, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete, a Budai Polgárok Társasága és számos csatlakozó civil azt szeretné elérni, hogy épületmaradványokat egy látogatóközponttal tegyék megtekinthetővé a Hauszmann-terv keretében. Erre a civilek szerint jó alkalmat teremthet, hogy a kormány a Táncsics-börtön udvarán, az Erdélyi-bástyánál régészeti feltárást tervez, melyhez kapcsolódva ismét feltárhatók lennének a nagyzsinagóga maradványai.
Deák Gábor elmondta, a romok egy önkormányzati tulajdonú ház kertje alatt találhatók, bemutatásukat az összefogás akár egy föld alatti látogatóközpont révén is elképzelhetőnek tartja. Kirschner Péter, a MAZSIKE elnöke elmondta: a budavári zsidóság 340 évvel ezelőtt legyilkolt tagjainak tiszteletére az egyesület szeptemberben emléktáblát állít a Babits sétányon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap