Magyar megszállók a Szovjetunióban
2016. február 19. 16:20
Korábban
Határkiigazítás és Dzsingisz kán
Ungváry ezután kitért arra, hogy Krausz szerint a magyar honvédek ellen semmilyen eljárás nem indult, holott erről szó sincs – ő maga is külön fejezetben tárgyalta ezt a kérdést könyvében. Krausz ezzel szemben kijelentette: ő csak annyit állított, hogy a népirtásban való részvételért nem citáltak senkit hadbíróság elé. Mindennapos bűncselekményekért sokakat ítélhettek el magyarokat, de a népirtásban való részvételért senkit.
A beszélgetés végén a felhasznált források kapcsán alakult ki polémia. Ungváry szerint a podolszki levéltár feltáratlan dokumentumai szolgálhatnak még a jövőben kulcsfontosságú anyagként a kérdés kapcsán. A magyar zsákmányanyagot ugyanis még nem fordíttatták le, és amíg az orosz fél nem tudja, mi szerepel pontosan az iratokban, nem fogja odaadni senkinek. Krausz ezzel szemben azt állította, hogy a podolszki anyagból is kapott iratokat, emellett javasolta Ungvárynak, menjen el például a voronyezsi, brjanszki vagy a kijevi levéltárba, az utóbbi években ugyanis több millió dokumentumot oldottak fel a titkosítás alól.
Ungváry elmondta, hogy egy brjanszki levéltárban dolgozó ismerősétől kapott iratokat, ezek azonban nem a lényegi dokumentumok voltak, azok ugyanis Podolszkban vannak, amelyekhez nem férhet hozzá. Emellett ismét kitért arra, hogy kritikával kell kezelni minden forrást. Krausz erre reagálva elmondta, hogy nem az NKVD központja állította össze a dokumentumokat, hanem helyi funkcionáriusok. Ungváry szerinte csak kitalál dolgokat, ők ugyanis kaptak levéltári anyagokat, csak végig kellene őket nézni.
A vita utolsó perceiben Krausz kifejtette, hogy Kelet-Lengyelország szovjet elcsatolása pusztán „határkiigazitásnak” tekinthető, a terület hovatartozásával kapcsolatos vita ugyanis régóta tartott. Hozzátette: a szovjetek a balti államokat is csak „visszavették”. Emellett kultúrrasszizmussal vádolta meg Ungváryt, mivel könyvében a Szovjetunió „félázsiai” jellegéről írt, és Sztálint ennek kapcsán Dzsingisz kán örökösének nevezte. Ungváry azonban elutasította a vádat, és hangsúlyozta: nem állította, hogy egy nép alsó- vagy felsőrendű. Egyszerűen tény, hogy két kultúra találkozott egymással, és egyértelmű különbségek vannak az ázsiai, valamint európai emberek között (szakmai oldalán a vita után Facebook-posztban további információval szolgált arról, hogy mire is gondolt pontosan, hamarosan pedig egy hosszabb posztot is szentel majd a témának). A vita meghallgatható a Régen minden jobb volt Mixcloud-oldalán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit tegnap
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során tegnap
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 2024.05.21.