Ma is divatos lenne a világ legrégebbi ismert női ruhadarabja
2016. február 22. 08:31
Kutatók egy csoportja nemrég azonosította a világ legkorábbi ismert ruhadarabját, egy másik tudóscsapat pedig – ezzel szinte egy időben – rábukkant a legrégebbi franciaországi fogadóra. Az Antiquity című újságban közzé tett felfedezések betekintést nyújtanak a több ezer évvel ezelőtt élt egyiptomi, valamint a dél-franciaországi lakosok életébe.
Korábban
Az 1913-ban, Egyiptomban megtalált ruhadarab, az ún. Tarkhan-ruha i. e. 3482-re datálható, és úgy néz ki, mint egy rongyos és foltos ing. Eredeti állapotában azonban akár még ma is divatosnak számítana a ruhadarab, kiderült ugyanis, hogy évezredekkel ezelőtt halványszürke sujtása, rakott díszítésű ingválla és ujja volt. A szegély hiányzik, így nem lehet tudni, milyen hosszú lehetett a ruha eredetileg.
„A könnyen bomló textilek fennmaradása a régészeti leletek között kivételes, a Tarkhan-ruhához hasonló teljesen, vagy majdnem teljesen ép ruhadarabok fennmaradása pedig még figyelemre méltóbb” – fejtette ki Alice Stevenson, a londoni Petrie Múzeum kurátora. „Mindig is gondoltuk, hogy a ruha az I. dinasztia idejére datálható, ezt azonban nem tudtuk eddig bizonyítani, mivel az ehhez szükséges mintadarabvétel túl nagy kárt okozott volna benne” – tette hozzá a kutató. A leletet a kutatók most a legrégebbi ismert egyiptomi ruhadarabként, valamint a legrégebbi fennmaradt – szőtt – női ruhájaként azonosították.
Michael Dee, az Oxfordi Egyetem kutatója kollégáival együtt egy kis ruhamintán végzett szénizotópos kormeghatározás segítségével állapította meg a lelet korát. A ruha anyaga a kutatók szerint különösen alkalmas volt a radiokarbonos kormeghatározásra. A jelenleg a Petrie Múzeumban látható ruhadarabot feltehetően egy tinédzser vagy egy nagyon vékony nő viselhette.
Szintén az Antiquity folyóiratban jelent meg nemrég a legkorábbi franciaországi fogadó felfedezéséről beszámoló tanulmány. A 2141 éves épületre a dél-franciaországi Lattara nevű lelőhelyen bukkantak rá. Mint Benjamin Luley, a Gettysburgi Főiskola, valamint Gaël Piquès, a Montpellier-i Egyetem kutatója kifejtette: amellett, hogy a régió legkorábbi fogadóját találták meg, a lelet felbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálhat a település és lakói társadalmi és gazdasági helyzetéről az i. e. 2. század végén történő római hódítást követő időszakából.
A kutatók először azt gondolták, egy pékségre bukkantak, mivel kiderült, hogy az épületben egykor három óriási sütő és egy beltéri malom is állt. Később azonban egy másik szobában a falak mentén elhelyezett padok nyomait is megtalálták. Emellett halak, juhok és szarvasmarhák maradványait is felfedezték, és hatalmas fatányérokat és tálakat is találtak. A helyszínen egy faszéntüzelésű sütőalkalmatosság nyomait is felfedezték, amelyen feltehetően a mai grillpartikhoz hasonlóan készítették a húsokat. A lelőhelyen számos kerámiaivóedény-töredék is előkerült (ezekből volt a legtöbb). A kutatók úgy vélik, egy tipikus, remekül felszerelt római kori fogadóra bukkantak, amelyben széles választékot kínáltak a vendégeknek. A forgalmas utak mentén számos hasonló fogadó állt. A régióban a bor a legnépszerűbb ital, és feltehetően a sok vendéget vonzó fogadóban is előszeretettel fogyasztották az i. e. 2. század utolsó harmadában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap