Görög régiségek amerikai elnököknek: a diplomáciai ajándékok titkos története
2016. február 17. 17:21 Pallag Zoltán
Az ókori régiségek igen komoly szerepet játszottak a görög-amerikai kapcsolatokban a II. világháború után, mint diplomáciai ajándékok. Ezt a nem mindennapi témát kutatja az Egyesült Államokban Nassos Papalexandrou művészettörténész, aki a Getty Intézet blogján számol be kutatási eredményeiről.
Korábban
Az 1940-es évek végén felértékelődött a szerepe az antik műtárgyaknak Amerikában, az amerikai elnökök és más magas rangú hivatalnokok rendszeresen kaptak régészeti leleteket diplomáciai ajándékként, amivel az adott látogatás fő célját kívánta aláhúzni a görög fél. Ezeket a tárgyakat igen gondosan válogatták ki: nem csak ókori régiségek voltak, hanem a görög állam, mint a nyugati demokráciák őse jelent meg bennük. Átadásukra alaposan koreografált szertartások keretében került sor politikusok, a sajtó és a görög-amerikai kolónia képviselői jelenlétében. A többnyire elnöki gyűjteményekbe, könyvtárakba került régiségek eddig valahogy elkerülték a tudományos világ figyelmét, végül mégis akadt, aki felfedezte magának ezt a nem mindennapi területet. Athanasio „Nassos” Papalexandrou, a University of Texas Austin oktatója az Iris blogon most megjelent interjúban Kenneth Lapatinnek, a Getty Museum kurátorának beszél e tárgyak régészeti értékéről, a bennük rejlő 20. századi szimbolikáról és arról, hogyan fogadták az elnökök.
A görög régész akkor kezdett kutatni, amikor tudomást szerzett egy geometrikus attikai amphoráról (Kr. e. 900-700) a Sam Rayburn Könyvtár és Múzeumban a texasi Bonhamben. Hogyan kerül egy görög amfora egy texasi kisvárosba? – tette fel a kérdést. Aki keres, az talál: az attikai kerámiát 1949-ben ajándékozta egy görög delegáció Sam Rayburnnek, a képviselőház demokrata elnökének azért, hogy támogatta a Marshall-tervet, ami nagyban segítette Görögország talpra állását a II. világháború után.
Ekkortól vált rendszeressé a görög régiségek, vagy régiségek inspirálta modern alkotások ajándékozása a görög-amerikai diplomáciai kapcsolatokban. Lyndon B. Johnson elnök nagyszámú antik műtárgyat kapott görög államfőktől éppúgy mint olasz, izraeli és török méltóságoktól is.
A nagyszámú műtárgy között a kerámiaedények vannak túlsúlyban, azok közül is a minőségibb áru a jellemzőbb. 1992 óta minden diplomáciai ajándékot, amelyet amerikai hivatalnokok kaptak, számon tartják az ún. Federal Registerben, ahol külön feljegyzik az ajándékozás körülményeit, az ajándék értékét, és hogy miért fogadták el a tárgyat. Az indok többnyire az, hogy „a nem-elfogadás zavart okozott volna az adományozó és az amerikai kormány között”.
A kutató megfigyelte, hogy milyen érzékenyen lettek kiválasztva a tárgyak az ideológiai üzenetek továbbítására. Volt rá példa, hogy a tárgyat is módosították, hogy jobban illeszkedjen az alkalomhoz. Az athéni akropoliszon állt Athéna Niké templom egy építészeti elemére ráírták a görög „proxenos” szót, aki egyfajta „tiszteletbeli konzul” volt a klasszikus kori Athénban. A követ Harry S. Truman elnök kapta. Fontos tudni az ajándék jelentőségének megértéséhez, hogy a modernkori görög államban szent területként tekintenek az athéni akropoliszra.
A görögök gyönyörű ókori tárgyakkal árasztották el Truman és Eisenhower elnököket is, míg John F. Kennedy egy, az ókorban kereskedelmi csomagolóanyagként használatos, nehéz, önmagában esztétikai értéket nem képviselő római kori és középkori amforákat kapott ajándékba. Papalexandrou szerint Kostas Karamanlis görög miniszterelnök, aki üzleti és kereskedelmi tárgyalások céljából érkezett az Egyesült Államokba ezzel a gesztussal küldetése fő célját kívánta hangsúlyozni. A görög kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos értelemben a trójai faló is diplomáciai ajándék volt, de szerencsére a 20. századi görög régiségek merőben más célból kerültek Amerikába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap