Kutyák fogják megtalálni Amelia Earhart eltűnt maradványait?

2017. június 23. 13:06

Az 1937. július 2-án nyom nélkül eltűnt Amelia Earhart és navigátora rejtélyére közel nyolcvan éve nincs válasz. Számos költséges expedíció indult maradványaik megkeresésére, ám mindmáig senki sem járt sikerrel. Amerikai kutatók újabb próbát tesznek, azonban most olyan kutatási technológiát fognak bevetni, amelynek hatékonysági foka a földradarnál is jobb: nyomkereső kutyákat.

Amelia Earhart

1920-ban Amelia Earhart befizetett egy tízperces repülőútra és örökre beleszeretett a szárnyalásba, azután összes pénzét erre fordította. A világon 16. nőként megszerezte a pilótaengedélyt, majd 1928-ban első nőként repülte át az Atlanti-óceánt. Bár ahogy fogalmazott, csupán „csomag” volt, egy csapásra híresség vált belőle. Később férjhez ment egy könyvkiadóhoz, így anyagi gondjai megszűntek.

Rekordok sorát állította fel: miután első nőként egyedül repült át Európába, valamint több magassági rekordot is megdöntött, 40 évesen élete legnagyobb vállalkozásába kezdett: körbe akarta repülni a Földet. Szupersztárnak kijáró médiafelhajtás közepette 1937 júniusában indult el Miamiból Fred Noonan navigátor társaságában, egy hónappal később már a Csendes-óceáni szigetvilág felett repültek, azonban a korabeli pontatlan térképek miatt eltévedtek.

A párosnak 1937. július 2-án egy négyezer kilométeres utat kellett volna megtennie az alig két kilométeres Howland sziget felé. A tengeren összesen három amerikai hajó segítette őket fényeikkel és rádiókapcsolattal. A felhős ég miatt azonban nem tudtak a csillagok alapján sem tájékozódni, Earhart az indulás után hét és fél órával közölte, hogy fogy az üzemanyag, nem sokkal később arra panaszkodott, hogy rossz a rádiókapcsolat. Utolsó üzenetét nyolc és háromnegyed órával az indulás után küldte útirányukról, ezután a kapcsolat megszakadt.

Az azonnal megindított, az amerikai történelemben példátlan nagyságú és költségű mentőexpedíció nem járt sikerrel. Négymillió dollár elköltése és félmillió négyzetkilométernyi terület átfésülése után felhagytak a kereséssel, Earhartot 1939-ben nyilvánították hivatalosan halottá. A pilóták sorsáról ma sem tudni biztosat: a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy elfogyott az üzemanyaguk és a tengerbe vesztek, de mások szerint eltévedtek és az 500 kilométerrel délnyugatra fekvő Kiribati-szigetek egyikén, feltételezések szerint a Gardner-szigeten (Nikumaroro) landoltak (apály esetén lehetséges lett volna kivitelezni), ám segítség híján nem sokkal később meghaltak. A vadabbnál vadabb elméletek egyike szerint a feminista ikon valójában kém volt, és egy japán börtönbe került, majd 1945 után álnéven kezdett új életet.

Ebek, nyomok, szimat

A tragikus sorsú nap 80. évfordulójának közeledtére a 2012 nyara óta már 12 expedíciót indító International Group for Historic Aircraft Recovery (TIGHAR) idén június 24-én újabb keresésbe kezd, hogy rábukkanjon Earharték nyomára. Érdekesség, hogy 1940-ben a szigeten britek 13 csontot találtak, amelyet elszállítottak Fidzsi szigetére, vizsgálat alá vonták, ám később egyszerűen eltűntek. Az egyik brit tiszt gyanította, hogy a csontoknak esetleg közük lehet a tragikus expedícióhoz, a TIGHAR szakértői pedig ezt a helyszínt igyekeznek megtalálni.

A legújabb vizsgálatokban a kutatókat és a törvényszéki szakembereket nyomkereső kutyák is segítik, amelyeknek szaglása segítségével korábban három méter mélységből 1500 éves leleteket is megtaláltak. „Egyetlen kutatási technológia sem olyan kifinomult, mint a kutyák szaglása” – magyarázta Fred Hiebert régész a National Geographicnak. „Hatékonyabbak, mint a földradar.”

A kutatás több szempontból is kihívás lesz. A négy border collie-nak – Berkeley, Piper, Marcy és Kayle névre hallgató ebeknek – el kell viselniük egy legalább egy hétig tartó repülőutat. A sziget éghajlata szinte elviselhetetlenül forró, a növényzete sűrű és hemzsegnek a rákok, köztük az akár fél méteresre megnövő pálmatolvajok (Birgus latro), amelyek a legnagyobb szárazföldi ízeltlábúak. „A kutyák hatékonysága drámaian lecsökken, ha a hőmérséklet meghaladja a 27 fokot” – mondta Lynne Angeloro, Berkeley gazdája.

„A rákok azonban ez esetben a barátaink” – tette hozzá Hiebert. „A falánk állatok a kókuszdiótól kezdve szinte mindent összegyűjtenek az odúikba. Ezek a szűk üregek biztosíthatják, hogy a bomlási szagok sokáig megmaradjanak, így ha e helyek emberi csontot tartalmaznak, megtalálhatják az ebek.

Mint elmondták, a kutyák úgy jeleznek, ha emberi csontokra utaló szagokat éreznek, hogy azon a helyen, ahol a legerősebb az illatintenzitás, egyszerűen lefekszenek. Azonban a pontos lokációját nem tudják meghatározni. „Ez azért van, mert a föld alatt lévő szag ott áramlik a felszínre, ahol a legkisebb az ellenállás, ez pedig sok esetben távol van a maradványoktól, így ha egy kutya jelez, a régészek nagy területet kénytelenek feltárni” – mondta Angeloro.

Ha a TIGHAR kutyái és régészei valóban találnak emberi csontokat, DNS-analízisre az Egyesült Államokba fogják őket szállítani. Earhartnak még élnek rokonai, így az azonosítás könnyű lesz, Noonan esetében viszont bajos. Néhányan szkeptikusan állnak hozzá a kutatáshoz, mondván, a patkányok bizonyára már régen elrágicsálták a csontokat, a DNS-minta megmaradásához pedig sötétre és hűvös helyre van szükség, amelyet Nikumaroro szigetén ritkán találni.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma