Kis híján tragédiába torkollt az első magyar Föld körüli vitorlásút

Magyarország első világ körüli vitorlásútját Fa Nándor vitorlázó, hajóépítő és Gál József vitorlázó tette meg. Egy Balaton-31 típusú hajóból építették meg a 15 négyzetméter felülettel rendelkező túrahajót, amelyet Szent Jupátról, a kenusok védőszentjéről neveztek el. A két kalandvágyó székesfehérvári fiatal az akkor még jugoszláviai, ma horvátországi Opatijából (Abbáziából) indult el, majd a Gibraltári-szoroson átkelve jutottak ki az Atlanti-óceánra. Dél felé hajóztak, hogy megkerüljék az afrikai Jóreménység-fokát. Útközben rádión tartották a kapcsolatot a parti állomásokkal, hazájukkal és családjukkal. A két hajós hatóránként váltotta egymást a kormánynál, előfordult, hogy 6-7 méteres vagy még annál is magasabb hullámokkal kellett megküzdeniük.

Első állomásuk Las Palmas, a Kanári-szigetek legnagyobb városa volt, majd a Zöld-foki-szigetek következett, 1986 februárjában pedig a dél-afrikai Fokváros. A vitorlás javítása után, 1986. március közepén már az Indiai-óceánon hajóztak, ahol a tomboló vihar felborította a Szent Jupátot. Végül sikerült visszafordítaniuk a hajót, és rádiókapcsolatuk is helyreállt. Májusban elérték Ausztráliát, Sydneyben több hónapot töltöttek. Rendbe hozták a megviselt vízi járművet, és novemberben indultak tovább Új-Zéland felé. Aucklandban időztek 1987 januárjáig, majd kifutottak a Csendes-óceánra.

1987. március 1-jén, a déli órákban haladtak át az amerikai kontinens legdélebbi pontján, a Horn-fokon, a "vitorlások Everest"-jén. (A fok körüli vizek különösen veszélyesek az arra hajózók számára, erősek az áramlatok, gyakoriak a tomboló szelek és az Antarktiszról leváló jéghegyek. Sokan szenvedtek már ott hajótörést.) Miután megkerülték Amerika déli csücskét, ismét az Atlanti-óceánon hajóztak. Argentínától keletre óriási viharba kerültek, a 140 kilométeres sebességű orkán felborította a Szent Jupátot, a kormánynál álló Fa Nándort a tengerbe repítette, életét a biztosító kötél mentette meg. Az elemek tombolását túlélve jutottak el Buenos Airesbe, majd 1987 júniusában Rio de Janeiróba. Rövid pihenő és karbantartás után indultak el hazafelé. Az Egyenlítőn ugyanazt a pontot keresztezték, mint útjuk elején. 1987. augusztus közepén már Gibraltárnál jártak, szeptember 12-én, 717 nap és 60 ezer kilométer megtétele után futottak be Opatija kikötőjébe. Expedíciójukkal beírták nevüket a magyar sport történetébe, az útról 1988-ban jelent meg Fa Nándor könyve A Szent Jupát 700 napja címmel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai