Kezdetben egy pár csizmáért lehetett megtekinteni Picasso Guernicáját

2017. január 4. 09:36 MTI

Idén három spanyol múzeum is kiállítást szentel Pablo Picassónak abból az alkalomból, hogy 80 évvel ezelőtt, 1937-ben alkotta meg egyik legjelentősebb művét, a Guernica című festményt, amely azóta a háborús borzalmak egyetemes szimbólumává vált.

Pablo Picasso: Guernica

A képnek otthont adó madridi Zsófia Királyné Múzeum (Museo Reina Sofía) április 4-én nyíló tárlata egyben az évad egyik legfontosabb kiállításának is ígérkezik a spanyol fővárosban, a málagai születésű, világhírű művész mintegy 150 munkáját vonultatják fel. A kiállításra a világ 30 különböző kulturális intézménye kölcsönöz Picasso-műveket, többek közt a párizsi Pompidou Központból, a New York-i Modern Művészetek Múzeumából (MoMA), és a londoni Tate Múzeumból érkeznek majd a műkincsek.

A Guernica 25 évvel ezelőtt került a madridi múzeumba, ahol állandó kiállításon látható. Alkotója maga is úgy akarta, hogy művét szülőhazájában állítsák ki a Franco-diktatúra bukása után. Picasso képe annak állít emléket, hogy az észak-spanyolországi, baszk Guernica városát 1937. április 26-án a német légierő (olasz pilóták segítségével) lebombázta. A történelem során először pusztítottak el a levegőből egy város kétharmadát.

Az áldozatok számáról a vita ma is tart. A város anyakönyvébe 126 halott nevét jegyezték fel, de a valós szám 400-500 lehet. A támadás hírét világgá röpítő angol újságíró azonban drámai hangú cikkében figyelmeztetni akarta a világot a náci Németország jelentette veszélyre, ezért az eseményeket felnagyította, kiszínezte: 1649 halottról írt, később ez került a köztudatba. (Megjegyzendő, hogy Franco idején még a bombázás tényét sem ismerték el, és azt állították, hogy a várost a visszavonuló köztársaságiak gyújtották fel.)

Picasso néhány hónappal a támadás után festette meg a Guernicát az akkori spanyol köztársasági kormány felkérésére. A 7,8 x 3,5 méteres, fekete, fehér és szürke tónusú hatalmas tabló csonka emberi- és állattestek, gyilkos fegyverek nyugtalan kavalkádjában mutatja be a háború szenvedéseit, és csupán egy égő villanykörte és egy gyertya fénye jelenti a remény sugarát. A festő öt hét alatt készítette el művét, amelyet 1937-ben a párizsi világkiállításon mutattak be, majd Londonba vitték. Itt a belépti díj egy pár csizma volt, a lábbeliket aztán a köztársasági hadsereg kapta meg.

A Guernica elleni támadást a történelem első terrorbombázásaként tartják számon, amelyet a második világháborúban számos hasonló követett. Guernica jelkép lett, az értelmetlen és embertelen agresszió, a szenvedés és a pusztítás szimbóluma. A német parlament 1997-ben, a bombázás hatvanadik évfordulóján határozatban ítélte el a támadást, bocsánatot kérve az áldozatoktól.

Az évfordulóhoz kapcsolódva a barcelonai Picasso Múzeum időszaki kiállítást rendez márciustól a londoni Nemzeti Galéria közreműködésével, a művész által készített portrékra koncentrálva. Ősszel a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban nyílik tárlat, amely a francia festő, Henri de Toulouse-Lautrec munkásságának hatását vizsgálja Picasso korai műveiben.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma