Hónap: július • Nap: 04
907. július 4.
IV. Gyermek Lajos keleti frank király serege Braslauespurcnál megsemmisítő vereséget szenved a magyaroktól
1490. július 4.
Véget ér Corvin János politikai pályafutása
Báthori István és Kinizsi Pál a Tolna megyei Csontmezőnél megveri Corvin János seregét. A fiú Mátyás király és egy oszták polgárleány, Barbara Edelpöck viszonyából született 1473. április 2-án. Amikor kezdett világossá válni, hogy Mátyás és Beatrix házasságát nem kíséri gyermekáldás, a király mindent megtett, hogy törvénytelen fia utódlását biztosítsa. Mátyás halála után azonban nem úgy alakultak az események, ahogyan ő azt elképzelte. Jagelló Ulászlónak sok támogatója akadt Magyarországon. Az erőviszonyok majdnem egyenlők voltak. Mivel a Szent Korona a királyfi kezében volt, csapataival Székesfehérvárra akart vonulni, hogy ott megkoronázzák. A városba nem mehettek be, mert a székesfehérvári prépost megszervezte a védelmet. Ulászló hívei ekkor üldözőbe vették Corvin csapatait, és Csontmezőnél győzelmet arattak felettük. A vesztes királyi gyermek végül a szlavóniai hercegséget kapta meg, de a politikai élet alakításában már nem játszott komoly szerepet.
1521. július 4.
Husszev szendrői bég csapatai felperzselik Zimony várát
1607. július 4.
Kinevezik Forgách Ferencet esztergomi érsekké
1776. július 4.
13 gyarmat kinyilvánítja függetlenségét
A második kontinentális kongresszus határozata után két nappal, miszerint Amerika szakadjon el az angol anyaországtól, Nagy-Britanniától, a 13 észak-amerikai gyarmat tizenkét igen szavazattal elfogadja a Thomas Jefferson által szövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot. A tizenharmadik állam, New York néhány nappal később adta beleegyezését. Augusztus elejéig szinte mind az ötvenöt Philadelphiában ülésező kongresszusi küldött aláírta az állami függetlenség dokumentumát. A tizenhárom volt brit gyarmat: Massachusetts, New Hampshire, Rhode Island, Connecticut, New York, New Yersey, Pennsylvania, Dalaware, Maryland, Virginia, Észak- és Dél-Carolina és Georgia alkotja ettől kezdve az Amerikai Egyesült Államokat. Bejelentették igényüket egy szabad és független állam megalakítására, melynek joga és hatalma van `háborút viselni, hadat üzenni, szövetségeket kötni, kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni és minden egyéb olyan dolgot megtenni, melyet a független államok jogszerűen tehetnek`. A nyilatkozat fáradságos tárgyalások után született meg. A Carolina és Virginia államok által benyújtott javaslat hatására, miszerint szakadjanak el Nagy-Britanniától, a kongresszus bizottságot nevezett ki, melynek John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Robert Linvingstone, és Roger Sherman is tagja volt, s megbízta azt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásával. A nyilatkozatban a megbízás szerint részletesen ki kell fejteni a Nagy-Britanniától való elszakadás okait. Az emberi jogok megfogalmazása "az egyén elidegeníthetetlen jogai"-ról Virginia állam nyilatkozatából származik. Ebben az időpontban a függetlenségi háború már egy éve tartott (lexingtoni csata, 1775. IV. 19.). III. György angol király 1775 augusztusának végén az összes amerikai gyarmatot "koronaellenes" lázadással vádolta meg, és 1776. március 1-i hatállyal megtiltotta, hogy a gyarmatok idegen országokkal kereskedjenek. Június elején a meghatalmazottak kongresszusa jóváhagyta az ún. "Olive Branch Petiton"-t, amelyben békés szándékaikat hangsúlyozzák és a király védelmét kérik a parlament és a minisztériumok által rájuk erőszakolt elnyomás és az adók ellen. Egyidejűleg a kongresszus közös hadsereg felállítása mellett döntött. A különálló gyarmati hadseregeket George Washington parancsnoksága alatt egyesítették (1776). Az amerikai függetlenségi mozgalom a bostoni "teadélután"-nal kezdődött (1773. XII. 16.), amikor amerikai telepesek - tiltakozásul a felemelt különadó ellen - a vízbe dobták az angol teaszállítmányt.
1848. július 4.
A minisztertanács határozatot hoz, hogy javasolja az országgyűlésnek, adjon katonai segítséget a királynak az itáliai háború befejezéséhez; a segély feltétele azonban a belső rend helyreállítása.
1849. július 4.
Az osztrák kormány közzéteszi Magyarország ideiglenes közigazgatási ésbírósági szabályzatát.
Az országot kerületekre osztja, ezek közigazgatását a kormány által kinevezett kerületi főbiztos irányítja; a járások élén a főhadparancsnok kinevezte járási biztos áll. Megszűnik minden önkormányzat és választás.
1892. július 4.
Üzembe helyezik az olaszországi Tivoliban a Ganz transzformátor- és elosztórendszerre épülő vízi rőművet.
1905. július 4.
Háromezer Pécs vidéki bányász sztrájkba kezd munkaviszonyai javításáért.
1918. július 4.
Megindul az első légipostajárat Budapest és Bécs között.
1919. július 4.
A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a fehérnemű-felesleg rekvirálását, a cipőkészletek szétosztását és a munkanélküliek segélyezését.
1921. július 4.
Megalakul a Magyar - Amerikai Társaság.
Elnöke: Apponyi Albert gróf.
1928. július 4.
Véglegesítik az 1925-ös olasz-magyar kereskedelmi szerződést
1941. július 4.
Tito veszi át a partizánháború irányítását
A jugoszláv kommunista párt Joszip Broz Tito vezetésével átveszi a Jugoszlávia függetlenségének és egységének helyreállításáért kezdett partizánharc irányítását. A német haderő április 6-án vonult be Jugoszláviába. A reguláris hadsereg veresége után a jugoszláv kommunista párt hozzáfogott a fegyveres partizánharc szervezéséhez, a vezető párttestületek katonai bizottságokat alakítottak, fegyvereket és lőszert gyűjtöttek, katonai tanfolyamokat tartottak, illegális harcosokat képeztek ki, és propagandát folytattak a lakosság körében. Tito harci felhívása azonnali eredménnyel járt. Július 7-én Szerbiában, július 15-én Montenegróban, július 22-én Szlovéniában és július 27-én Horvátországban, Boszniában és Hercegovinában tör ki felkelés. A nyár végére az országnak majdnem a fele felszabadult. Szerbiát és Montenegrót nem a partizánok, hanem a jugoszláv hadsereg ellenőrzi. A Sztálin által mindig is gyanakvással szemlélt Tito Moszkva akarata ellenére forradalmi közigazgatást épít ki. Ezzel kiéleződik a viszonya a londoni emigráns kormánnyal is.
1946. július 4.
A belügyminiszter felszámolja az ifjúsági szervezeteket
1946 nyarán Szviridov tábornok jegyzékben követelte a KALOT és más szervezeteket feloszlatását, a `reakciós` tisztviselők leváltását, a `papok uszításának` megakadályozását. Hivatkozási alapot a szovjet katonák ellen elkövetett merényletek jelentették. (Június 17-én a Teréz körúton ismeretlen tettes rálőtt a szovjet katonákra.) Ennek hatására Rajk László belügyminiszter felszámolta a KALOT-ot, a Cserkészszövetséget. A következő két hét folyamán még további 1500 egyesület és ifjúsági szervezet feloszlatására került sor.
1953. július 4.
Megalakul a Nagy Imre-kormány
Nagy Imre programbeszédében `a szocializmus építésének új szakaszát` hirdette meg, amely több ponton különbözött a Rákosi fémjelezte politikától. A szovjet vezetés kérésének megfelelően lefékezték az erőltetett nehézipar-fejlesztést, visszafogták a nagy költségvetésű beruházásokat, könnyítettek a kisbirtokos parasztságot megnyomorító adó- és beszolgáltatási terheken. Lehetővé tették a téeszből való kilépést, az újak megszervezését pedig leállították. Megszüntették az internálásokat, a kitelepítéseket, amnesztiát hirdettek. A párt és a belügyi szervek tagjai azonban kezdettől fogva ellenségesen viszonyultak a változásokhoz. Rákosi Mátyás pedig mindent megtett, hogy visszatérjen az ország a régi politikához.
1954. július 4.
Az Aranycsapat elveszti a VB-döntőt
A Svájcban rendezett V. labdarúgó-világbajnokságra az évek óta veretlen magyar válogatott első számú esélyesként utazott. Gólzáporos mérkőzéseken győzte le Dél-Korea, Törökország és az NSZK (8:3) csapatait, majd a döntőbe jutásért az előző világbajnoki döntő két résztvevőjét verte meg nehéz mérkőzéseken (Brazília 4:2, Uruguay 4:2 hosszabbítás után) úgy, hogy legjobb játékosa Puskás Ferenc sérülés miatt nem játszhatott. A berni döntő 9. percében Magyarország az újra játszó Puskás és Czibor góljaival már 2:0-ra vezetett a könnyebb ágon döntőbe jutott nyugatnémet csapat ellen, de a 18. percre Morlock és Rahn révén a németek egyenlítettek. Hét perccel a befejezés előtt Rahn vezetést szerzett az NSZK válogatottjának, s a fáradt magyar csapat nem tudott egyenlíteni (Puskás a kapuba talált, de a játékvezető les miatt érvénytelenítette a gólt). A második hely óriási csalódást okozott, elterjedt a hír, hogy a játékosok és a vezetők `eladták` a mérkőzést (Mercedes gépkocsikért...). Budapesten a kommunista hatalomátvétel óta először utcai tömegtüntetésekre, a karhatalommal való összecsapásokra került sor, több tucat embert letartóztattak.