Hónap: február • Nap: 10
1258. február 10.
A mongolok lerombolják Bagdadot
1448. február 10.
Létrejön az önálló magyar obszerváns ferences rendtartomány
1459. február 10.
A magyar politikai vezetőréteg jelentős része kiáll Mátyás mellett
36 főúr és 12 főpap hűségükről biztosították a magyar királyt. A fiatal uralkodó elképzeléseivel számos főúr nemtetszését váltotta ki. Az engedetlenség pártütéssé alakult, amelynek élére Garai László volt nádor állt. Január második felében Mátyás már értesült a lázadók és III. Frigyes német-római császár között folyó tárgyalásról, de még a várakozás álláspontjára helyezkedett.
1808. február 10.
Finnország orosz uralom alá kerül
I. Napóleon francia császár által bátorítva, aki Oroszország figyelmét el akarja terelni Nyugat-Európáról, I. Sándor cár csapatai bevonulnak Finnországba, hogy elhódítsák a svédektől. Az orosz hadsereg egy gyors hadjárattal elfoglalja a dél-finnországi városokat és erődítményeket. március 28-án a cár kinyilvánítja Finnország Oroszországgal való egyesítéséét. A finnek megtartják jogaikat, elveszítik azonban beleszólásukat a külpolitikába. Az orosz fenyegetés olyan súlyosan nehezedik a svédekre, hogy az 1809. szeptember 5-i frederikshammi szerződésben kénytelenek hozzájárulni Finnország elvesztéséhez.
1837. február 10.
Párbajban életét veszti Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin 1799. június 6-án született Moszkvában, nemesi családban. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát líceumának, a Carszkoje Szelónak a szellemisége befolyásolta. Dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin `költővé avatta`. A dekabrizmussal is a líceumban `ismerkedett meg`, s annak eszmeiségét hordozták a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (Óda a szabadsághoz, Csadajevhez). A hazafiasságnak, a hősiességnek és a szabadságnak az érzülete megelőzte a költészet, a szerelem és a boldogság iránt érzett személyes vágyakozását. Politikai versei, cárellenes szatírái `hivatali áthelyezéséhez`, majd száműzetéséhez vezetnek. Jekatyerinoszlávot a Kaukázus és a Krím vidéke, majd Odessza és Kisinyov követte (1820-24). A zsarnokgyűlölő dekabristák forradalmi kísérlete után Puskin számára nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti lét minden ereje az irodalomban összpontosult. Folytatta az 1823-ban megkezdett Anyegint. Az 1830-33 között írt kistragédiái (Mozart és Salieri, Kővendég, A fukar lovag, Lakoma pestis idején) és a Belkin elbeszélései új korszak kezdetét jelezték. 1831-ben feleségül vette a 19 éves Natalja Goncsarovát. A 30-as években a népköltészet felé fordult: népmeséket írt, s megidézte a mondák motívumait Sztyenka Rázinnak, a parasztvezérnek az alakjában. A politikai gyámkodás és ellenőrzés közepette írta (1833-1836) A bronzlovas című poémát. Ekkor születtek legjobb prózai művei (A pikk dáma; A kapitány lánya) s jelentős lírai költeményei (Ősz; Barátom, már elég). Megalapítja a Szovremennyik című irodalmi lapot, s befejezi történelmi értekezését Pugacsovról. A nagyvilágiak gúnyolódásai, megalázó pletykái, melyben a költő magánélete piszkos játék tárgya lett, párbajra kényszerítette a költőt. D'Anthés báró a párbajban 1837. február 10-én oltotta ki a költő életét.
1846. február 10.
Meghal Vajda Péter természettudós
Vajda Péter Vanyolán (Veszprém megye) született 1808. január 20-án. Történelmi regényeket, keleti tárgyú elbeszéléseket, drámát, vígjátékot írt, a prózavers első magyar művelője volt, s műfordítással is foglalkozott. Ő indította meg az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tár-t. 1838-ban megalapította a Természet című folyóiratot. A főként prózakölteményekből álló lírai főműve, a Dalhon 1838-44 között, négy kötetben jelent meg. A Természettudományi Társaság őt választotta első titkárává, de amikor a szervezet felvette a `királyi` jelzőt, lemondott. Plebejus demokrata nézeteit összefoglaló `Erkölcsi beszédei` miatt vád alá helyezték, s a mű kiadását a cenzúra megtiltotta. Petőfi V.P. halálára című versében búcsúzott tőle, s siratta el a `függetlenség bajnok férfiát`.
1876. február 10.
Megszületett Linder Béla
Linder Béla Budapesten látta meg napvilágot. Az I. világháborúban vezérkari tisztként szolgált, 1918-ban ezredes volt. Az őszirózsás forradalom idején a Károlyi-kormány hadügyminisztere lett, mint katona és pártokon kívül álló szakember. A kabinet felhatalmazásával parancsot adott a frontokon még harcoló magyar csapatok fegyverletételére. Fő célkitűzése a leszerelés volt, de ezzel lehetetlenné vált a Magyarország megmaradt területeinek fegyveres védelme. Hírhedté vált mondása `nem akarok több katonát látni ` után felmentették, de tárca nélküli miniszterként még ő írta alá a belgrádi fegyverszüneti egyezményt. Később a Tanácsköztársaság, majd a Peidl-kormány bécsi katonai megbízottja, 1919-től a szerb megszállás alatt álló Pécs polgármestere volt. 1921-ben a rövid életű Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság egyik vezetője lett, de a szerb csapatok kivonulásával ő is elhagyta az országot. Ezután Jugoszláviában telepedett le. 1945-ben rövid időre hazatért, politikai szerepet akart vállalni, de mivel szembefordult a kommunistákkal, ismét - immár
1878. február 10.
Kubai vereséggel végződik a spanyol gyarmati uralom ellen már 10 éve folytatott szabadságharc
A sziget egyelőre spanyol kézen marad. Spanyolország ugyanakkor a kubaiaknak amnesztiát és a rabszolgák lépésről lépésre történő felszabadítását ígéri. A kubai gazdaság a háború következtében tönkrement. Amerikai üzletemberek kihasználják ezt a helyzetet és kubai cukornád- és dohányültetvényeket vásárolnak. Ennek következtében a kubai spanyol gyarmat és az Egyesült Államok között szoros gazdasági összefonódás jön létre. Így Washington gazdasági érdektől is vezérelve támogatja a kubaiak függetlenségi harcát (1898. február 15.).
1879. február 10.
Meghal Honoré Daumier francia festő, litográfus és szobrász
1886. február 10.
Megszületett Balanyi György piarista történettudós
Balanyi György Kecskeméten született. 1903-ban belépett a piarista rendbe, 1910-ben pappá szentelték. A budapesti egyetemen 1910-ben bölcsészdoktori és történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, ezután tanított Szegeden, Budapesten, Kolozsvárott. 1948-tól haláláig Budapesten élt, mint nyugalmazott egyetemi tanár és piarista rendfőnöki tanácsos. 1948-50-ben a piarista rendtartomány főnöke volt. A középkori és a legújabbkori egyetemes történelemnek ismert művelője volt. Sokat foglalkozott a középkorral, Assisi Szent Ferenc életével és munkásságával, a szerzetesrendekkel, valamint az I. világháború okainak felderítésével és történetével. Évtizedeken át ő volt a piarista rend történetírója. Budapesten hunyt el 1963. május 4-én.
1890. február 10.
Megszületett Boris Pasternak, Nobel-díjas író
Művészcsaládban született, apja ismert festő, festészetet oktató főiskolai tanár, édesanyja népszerű zongoraművésznő. Otthonukban szívesen vendégeskedtek nagy hírű írók, költők, Tolsztoj, Gorkij is gyakran fordult meg náluk. A szülők hamar felismerték a fiú művészi hajlamait. Kisgyermekkorától meglepően jól rajzolt, apja korán bevezette a festészet műhelytitkaiba is. 19 éves korában azonban a filozófia és filozófiatörténet kezdi izgatni, történelem-filozófia szakra iratkozott be az egyetemen. 21 éves korában egy antológiában már költeményei jelentek meg, két évvel később készen van első verseskötete. Az orosz forradalmak politikai tartalmát sohasem értette meg. A cári önkényuralmat természetesen nem szerette, megdöntését együtt ünnepelte a forradalomra kelt néppel. 1917-ben a forradalom idején jelent meg `Nővérem - az élet` című verseskönyve, amely már a teljesen érett költőt mutatta be a világnak. Ettől kezdve lett népszerű, nagyra becsült költő. Ekkor barátkozott össze Majakovszkijjal. Költő barátjának öngyilkossága nagyon megviselte.
Éveken át fordított, főleg színdarabokat. Shakespeare-nek a legtöbb színjátékát lefordította oroszra. A végtelen terjedelmű Szovjetunió számtalan színházában mindig sorozatosan játszottak Shakespeare-műveket. Paszternak fordításai hívebbek voltak és költőiebbek voltak minden korábbi fordításnál. Átültette a teljes Faustot, valamint számos német és francia drámát. A bőséges jövedelemből vehette azt a vidéki villát, amelynek kertjét kék színű rács zárta el a külvilágtól. Az elbeszélő költemények után már írt néhány regényt is, de túl az ötvenedik életévén belekezdett élete fő művének szánt nagyregénybe, a "Zsivágó doktor"-ba. Az olvasók teljesen eltérően vélekedtek a munkáról, annyi bizonyos, hogy a XX. század egyik legnagyobb társadalmi regénye. Kemény kritikai realista mű a szocialista realizmus kellős közepén. Otthon meg se jelenhetett, először külföldön látott napvilágot. Amikor az orosz világban is megismerték, a kritika szinte pergőtűzzel fogadta. A kortárs világirodalom azonban Nobel-díjra érdemesnek tartotta (1958). Ez olyan felháborodást keltett a Szovjetunióban, hogy hivatalosan közölték, hogy ha elfogadja, akkor távozzék mindörökre a Szovjetunióból. Erre Pasternak ünnepélyes nyílt levélben mondott le a Nobel-díjról. 1960. május 30-án halt meg Peredelkino-ban.
1891. február 10.
Meghal a világ első női egyetemi tanára
Szonja Vasziljevna Kovalevszkaja Moszkvában született 1850. január 15-én. Apja Corvin-Krukovszki tüzértábornok. Kovalevszkaja apja ballisztikai jegyzeteiből ismerkedett meg a matematikával. Mivel Oroszországban nő nem tanulhatott egyetemen, Szofija férjhez ment Voldemar Kovalevszkijhez - aki később ismert paleontológus lett -, és 1869-ben Berlinbe utaztak. Ott Kovalevszkij paleontológiát, felesége pedig matematikát tanult. Ám az egyetem itt sem engedte meg nőknek az előadások látogatását, ezért magánúton vett órákat. Tanára 1874-ben bemutatta a göttingeni egyetemen Kovalevszkaja három dolgozatát: a parciális differenciálegyenletek elméletéből, a Szaturnusz-gyűrű alakjáról és a harmadrangú Abel-integrálok egy osztályának elliptikus integrálokra való visszavezetéséről. E dolgozatok alapján az egyetem doktori szigorlat nélkül megadta Kovalevszkajának a filozófia doktora tudományos minősítést. 1874-ben tért haza Oroszországba. Hiába becsülték külföldön, mégsem adhatott elő az egyetemen, a magiszteri vizsgát sem tehette le. 1884-ben az akkoriban megnyílt stockholmi egyetem hívta meg, s további tudományos és oktatói tevékenységét Stockholmban fejtette ki, így ő lett a világ első női egyetemi tanára. Egyetemi előadásainak tárgya főleg az algebra és a differenciálegyenletek voltak, jelentősek a matematika és a fizika területén elért tudományos eredményei. Szépirodalmi munkássága is jelentős, gyermekkori visszaemlékezéseit 1895-ben adták ki Párizsban. Szentpétervárott hunyt el.
1931. február 10.
Új-Delhi lesz India fővárosa
1947. február 10.
Aláírják a magyar békeszerződést Párizsban
(A magyar nemzetgyűlés 1947. június 24-én iktatta azt törvénybe.) A békeszerződés visszaállította Magyarország 1938. előtti határait. Az első és második bécsi döntést semmisnek nyilvánította. Sőt: Magyarországnak a Szigetközben át kellett engednie három falut Csehszlovákinának. Bár volt némi vita az erdélyi határról, a szövetséges nagyhatalmak elutasították a magyar igényt: módosítsák a magyar-román határt 5 ezer km2-rel Magyarország javára. A békekonferencia nem fogadta el azt a csehszlovák követelést, hogy Magyarország köteles legyen 200 ezer csehszlovákiai magyar befogadására. A felvidéki magyarok kitelepítése ügyének rendezését az érintett két kormányra bízta. A magyar kormány nem tudta elérni, hogy a békeszerződésbe bekerüljön egy passzus, amely garantálja a szomszédos országokban maradt magyar kisebbség jogait. A békeszerződés a magyar hadsereg létszámát 65 ezer főre korlátozta, s csak 90 repülőgépet tarthatott meg 5 ezer főnyi személyzettel. Megtiltotta atomfegyverek, rakéták, tengeralattjárók, torpedók tartását és hadianyagok gyártását. A magyar kormányzatnak nem sikerült elérnie a jóvátételi kötelezettségek mérséklését sem. A békeszerződés megismételte: Magyarország köteles 300 millió dollárt fizetni az általa okozott károkért a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. A békeszerződés értelmében a szövetséges csapatokat 90 napon belül ki kellett vonni Magyarországról, de lehetővé tették, hogy a Szovjetunió az ausztriai szovjet megszállási övezet utánpótlási vonalainak biztosítására csapatokat tarthasson az országban. A csapatok létszámát nem rögzítették. 1955-ig ez adott jogi alapot arra, hogy a Vörös Hadsereg egységei, kb. 80-100 ezer fő, Magyarországon tartózkodhasson. A békeszerződés aláírásával megszűnt a hadiállapot Magyarország és a szövetséges államok között, s Magyarország visszanyerte "szuverenitását".
1976. február 10.
Lékai Lászlót a pápa esztergomi érsekké nevezi ki
Az 1971-ben külföldre távozott Mindszenty bíborost VI. Pál pápa 1973 decemberében felszólította, hogy mondjon le. Miután ő erre nem volt hajlandó, a pápa december 18-án üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, tehát Mindszentyt felmentette, február 2-án pedig Lékai László címzetes püspököt kinevezte esztergomi apostoli kormányzóvá. Lékai Mindszenty egykori veszprémi udvari papja volt, akit vele együtt a nyilasok 1944-ben elhurcoltak. Mindszenty bíboros 1975. május 6-án elhunyt, és ezt követően a pápa 1976. február 10-én Lékai Lászlót nevezte ki esztergomi érsekké, aki áprilisban már bíboros is lett. Lékai bíboros a `megnyesett fa kizöldül` (Succisa virescit) püspöki jelmondatához híven a kis lépések politikájával és a dialógusra való törekvésével segítette a magyarországi katolikus egyház új életre keltését és evangelizációs küldetésének teljesítését.
