Hónap: október • Nap: 30
1412. október 30.
Sebenico városa kétévi ostrom után a velenceiek kezére jut
1604. október 30.
Kassa megnyitja kapuit Bocskai István hajdúkapitánya, Lippai Balázs előtt
1686. október 30.
A szövetséges hadak hatnapi ostrom után beveszik Siklós várát
1793. október 30.
Zemplén vármegye fellázad a királyi rendelet ellen
Zemplén vármegye a király augusztus 15-i rendeletét, amelyben az újabb franciaellenes háborújához újoncokat, termény- és pénzsegélyt kért e nemességtől, törvénytelennek nyilvánította, és megtiltotta, hogy a vármegye területén akár önkéntes segélymegajánlásokat is tegyenek. Álláspontjáról a vármegye közgyűlése körlevélben tájékoztatta a többi magyarországi vármegyét is. I. Ferenc néhány hónappal később (1794. február 13.) megsemmisítette a vármegye határozatát, és egyúttal kemény dorgálásban részesítette közösségét.
1793. október 30.
A jakobinusok terrorral biztosítják a forradalmat
A 21 girondista nemzetgyűlési képviselő kivégeztetésével a jakobinusok kizárják a girondistákat a politikai életből. A két egymástól eltérő irányzat éles szembefordulása a XVI. Lajos ellen folytatott per idején következett be (1792. IX. 21.). A girondisták kiálltak XVI. Lajos, mint uralkodó mellett. 1793 májusában felkelést kezdeményeztek Marseille-ben és Lyonban a jakobinusok ellen, s felvették a kapcsolatot a royalistákkal. Erre a sans-culotte-ok párizsi, május 31.-június 2. közötti felkelése 29 girondista letartóztatásához vezetett. A nép ugyanis már nem bízott bennük, mivel a francia csapatok a tavasz folyamán vereséget szenvedtek az európai koalíció csapataitól, és mert ők a tulajdonosi réteg előjogaiért szálltak síkra. A sans-culotte-ok lázadása a rossz ellátás, az infláció és az árdrágítás ellen is tiltakozott. A jakobinusok végül győztek, és a Közjóléti Bizottságban Maximilien de Robespierre vette át a hatalmat. A rendkívül nehéz helyzetű köztársaság belső és külső fenyegetettségének nyomására jakobinus uralom egyre növekvő terrorral válaszol. Még márciusban kitört egy ellenforradalmi lázadás, melyet először a királypárti parasztok, majd később a nemesség vezetett. A menekülő girondista vezetők június 13-án hirdették ki a polgárháborút a jakobinusok ellen. Rajtuk kívül a jakobinusoknak még a sans-culotte-ok ellen is harcolniuk kellett, mivel ők további szociális reformokat, a földbirtok újrafelosztását követelték. Megmutatkozott, hogy a harmadik rend nem alkot egységet, a polgárság és a proletariátus közötti konfliktus felszínre tört. Meghiúsult felkelésük után, szeptember 5-én a "veszettek"-et is félreállítják. Ám ennek ellenére a sans-culotte-ok el tudták érni az ármaximálást a használati cikkekre és az élelmiszerekre vonatkozóan (1793. IX. 11/29.). A "gyanúsak" elleni szeptember 11-i törvényt letartóztatási hullám vezette be. Párizsban és vidéken megkezdődnek a politikai ellenfelek ellen a forradalmi törvényszékek által vezetett politikai perek, melyeket tömeges kivégzések kísérnek. A kivégzettek között számos nevezetes személyiség akadt. Például - háromnegyed évvel férje halála után - a történelmi nevezetességű év őszén, október 16-án indult a guillotine alá a volt francia királyné, Marie Antoinette.
1848. október 30.
A magyarok vereséget szenvednek Schwechatnál
Október 6-án forradalom tört ki Bécsben, amelynek áldozatul esett Latour hadügyminiszter is. Windischgrätz tábornagy, a cs. kir. főparancsnok október közepén megkezdte Bécs körülzárását. A magyar fősereg sok politikai habozás után Bécs felé indult a város felmentésére. A haderő felét frissen szervezett alakulatok alkották, a császári csapatok túlerőben voltak. A magyarok október 30-án Schwechatnál mégis megütköztek Windischgrätz csapataival, s vereséget szenvedtek. Másnap elesett a forradalmi Bécs.
1861. október 30.
Megszületett Émile-Antione Bourdelle francia szobrász
Rodin és Maillol mellett a 20. század elejének legjelentősebb szobrásza Mouuntauban-ban látta meg a napvilágot. A toulouse-i képzőművészeti főiskolán tanult, majd 1885-ben Párizsba ment. Először Jean-Baptiste Carpeaux-nál, Alexandre Falguére-nál és Jules Dalou-nál tanult, majd Auguste Rodin tanítványa lett, akinek egész pályáján a hatása alatt maradt, de az egyiptomi, az archaikus görög és a gótikus stílus befolyása is érzékelhető művészetében. 1900-ban készítette első jelentős művét, Apolló-fej című szobrát, melynek fenséges méltósága és nagy síkfelületei a korai klasszikus görög alkotásokat idézik. Nagy sikert aratott 1910-ben a párizsi Szalonban Íjazó Heraklész című alkotásával, mely szintén az archaikus, illetve klasszikus görög műveken alapul, noha testtartása mozgalmasabb, s az izomzat hangsúlyosabb. Beethoven - nagy tragikus maszk című műve dúlt felületei révén portrén túli erővel fejezi ki a zeneszerző drámáját, idegenségét a világtól. Ekkor készítette a Rodin munka közben című egész alakos portréját, melynek feje Michelangelo Mózesére utal. 1912-ben reliefeket készített a Champs Elysées Színház számára, ezeken Apollót és a táncoló múzsákat ábrázolta, igen összefogott formában. 1914-ben keletkezett újabb kiemelkedő alkotása, a Haldokló kentaur, amellyel a pogányság vereségét kívánta érzékeltetni. Jelentős szobra az Elzászi szűz című műve is. Az I. világháború után készítette monumentális emlékmű-szobrait: Léon Chladel, és az 1870-71-es porosz-francia háború emlékművét Montaubanban, a Mickiewicz-emlékművet Párizsban, Alvear tábornok lovasszobrát Buenos Airesben és Minerva-szobrát, melyet az első világháború halottainak emlékére készített. Ezek sajátos, erőteljes, mozgalmas plasztikai alkotások. Festőként és grafikusként arcképeket, zsánerképeket, grafikákat, könyvillusztrációkat készített. A Le Raincy-i templomban üvegablaka látható. Kora jelentős művészeti tanára volt, műterméből alakult később az Académie de la Grande-Chaumiére. 1929. október 1-jén halt meg a Párizs közeli Le Vésinet-ben. Bourdelle Rodin és Maillol mellett a XX. század elejének legjelentősebb szobrásza, de Rodin árnyékából sosem tudott kilépni. Mesterétől főleg felületeinek töredezettségében, alkotásainak tragikusságában különbözik. A magyar mesterek közül Kisfaludi Stróbl Zsigmondnál és Kerényi Jenőnél mutatható ki a hatása. Magyarul Harsányi Zoltán foglalkozott művészetével, Bourdelle című kötete 1977-ben jelent meg.
1871. október 30.
Megszületett Paul Ambroise Valéry francia költő
Első költeményei a Conque című folyóiratban jelentek meg (1891-1892), azonban váratlanul úgy határozott, hogy hátat fordít az irodalomnak, amelyet veszedelmes bálványimádásnak látott. Matematikai ismereteit mélyítette el, majd újra feltámadt művészi alkotókedve, megírta a Bevezetés Leonardo da Vinci módszerébe, 1895 című tanulmányát; ezt az `eszköz elméletének` szánta, melynek segítségével létrehozhatta a szellem alkotó egységét. Miközben intellektuális etikát dolgozott ki (Teste úr, 1896-1926), szenvedélyesen érdeklődött a politika és a gazdasági kérdések iránt is. Visszatérését a költészethez egy hosszú, szimbolista költemény, Az ifjú Párka, 1917-es kiadása jelezte. Folytatta elmélkedését a nyelvről, a festészetről, zenéről, tudományról, s ezeket esszékké (Változatok, 1924-1944, Pillantások a mai világra, 1931, Olyan, amilyen, 1941-1943) vagy szókratészi párbeszédekké (Eupalinosz vagy az építész, 1923; A lélek és a tánc, 1923) formálta, s eközben versesköteteivel (Régi versek albuma, 1920; Varázslatok, 1922) illusztrálta a költészet művészetét, amelyet 1937-től a Collége de France-ban oktatott. A színházhoz is közeledett két balett-melodrámájában (Amphion, 1931; Semiramis, 1934), és megírta a Narcissus kantátájának, (1942) szövegkönyvét. Részt vett a Népszövetség munkájában, s Magyarországon is járt. Párizsban hunyt el 1945. július 20-án.
1883. október 30.
Románia csatlakozik a hármas szövetséghez
Az 1877-78. évi orosz-török háborúban Románia jelentős katonai segítséget nyújtott Oroszországnak, s megszűnt a töröktől való formális függősége, az ország nemzetközi tekintélye is növekedni kezdett. 1881-ben Hohenzollern Károly fejedelmet a függetlenségi háborúban zsákmányolt ágyú vasából kovácsolt koronával királlyá koronázták. Az orosz nyomás ellensúlyozására, a függetlenség biztosítása érdekében Románia közeledett az 1881-ben létrehozott hármas szövetséghez. (Az 1879-ben megkötött német-osztrák-magyar kettős szövetség hamarosan felhígult. A franciákkal mindegyre vitába bonyolódó olasz kormány 1882-ben csatlakozott a megállapodáshoz, ezzel létrejött a hármas szövetség. Olaszország azonban bizonytalan partner marad, az Ausztria-ellenesség ott sosem szűnt meg. Ugyanilyen bizonytalan útitárs lett Románia is.) 1883-ban, Bécsben aláírták azt a szerződést, melyben a monarchia orosz támadás esetére katonai támogatást ígért Romániának. A megállapodást elfogadta Németország is, így a fiatal királyság valójában a hármas szövetség tagja lett. Mivel az erdélyi románság elégedetlen volt politikai helyzetével Ausztria-Magyarország nem volt szimpatikus Románia értelmisége körében. Így a titkos szerződést Károly király annyira bizalmasan kezelte, hogy a vezető román politikusok közül is kevesen ismerték. Titkosabb maradt a kelleténél.
1905. október 30.
Átadják a Tőzsdepalotát
Az Alpár Ignác alkotta Szabadság téri épület a tőzsde bezárásáig, 1948. május 25-ig adott otthont a börzének. Az épület 1956-tól részben, majd teljes egészében a Magyar Televízió székháza lett.
1910. október 30.
Meghal Henri Dunant
Heidenben meghal Jean Henri Dunant Nobel-békedíjas svájci üzletember, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója.
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s részt vett az 1859. június 24-i solferinoi csatában, amely csaknem 40 ezer áldozatot követelt. Ott tanúja volt az egészségügyi ellátás elégtelenségének, ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen mind az osztrák, mind a francia sebesültek ellátására. 1862-ben Solferino emléke címmel felhívást tett közzé, amelyben azt javasolta, hogy minden országban alakuljanak önkéntes segítő szervezetek a rászorultak szenvedéseinek megelőzésére és enyhítésére, faji és vallási megkülönböztetés nélkül, háborús és békeidőben egyaránt. Azt is felvetette, hogy kössenek nemzetközi egyezményt a háborús sebesültek védelmére. Megnyerte az ügynek Gustav Moynier-t, a Genfi Közhasznú Társulat elnökét, s 1863-ban, majd 1864-ben 36 állam képviselőivel nemzetközi értekezletet szerveztek. A második tanácskozáson megalapították a Vöröskeresztet és elfogadták az első genfi konvenciót. Ennek fő pontjai a következők: a sebesültek és betegek nem tekinthetők ellenségnek; a kórházak, betegszállító járművek és személyzetük semlegesek; a sebesülteket gondozó házakba nem szabad katonákat beszállásolni; az egészségügyi intézményekre ki kell tűzni a vöröskeresztes zászlót, a személyzet ugyanilyen karszalagot visel. Még 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok is. Közben Dunant elhanyagolta üzleti ügyeit, így tönkrement. 1867-ben elhagyta Genfet, életét szegénységben és ismeretlenségben élte. Mégis tovább küzdött a hadifoglyok érdekeiért, a rabszolgaság eltörléséért, egy nemzetközi választott bíróság létrehozásáért, a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. A vöröskeresztes mozgalom 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt, s később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetekre vált szét. Dunant alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, amely bizonyos értelemben a Népszövetség elődje, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét. 1895-ben a svájci Heiden faluban élt, amikor egy újságíró újra felfedezte őt. Tevékenységét 1901-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
1916. október 30.
Megszületett Ispánki Béla katolikus pap, a Mindszenty-per egyik elítéltje
Papi szemináriumot végzett Esztergomban, majd Serédi Jusztinián hercegprímás ösztöndíjával Rómába ment, ahol filozófiai végzettséget, majd teológiai doktori címet szerzett a Szent Gergely egyetemen. 1943-ban az esztergomi érseki hivatalban szolgált, majd 1946-ban, Rómába visszatérve megszerezte a filozófiai doktorátust is. 1947-ben visszatért Magyarországra és egyetemi tanár lett a Szent Imre Kollégiumban. Innen vitte el 1948. november 26-án az ÁVO. 1949-ben Mindszenty bíborossal együtt életfogytiglani fegyházra itélték azzal a váddal, hogy kapcsolatot tartott a Nyugattal és ő rendelte el a bíboros ellen felhasználható iratok megsemmisítését. Nyolc évi fogság után, 1956-ban szabadult ki. Ausztriába ment és ott megszervezte a Magyarországra irányuló élelmiszer-utánpótlást. A forradalom leverése után az emigrációt választotta. Előbb Dániában teljesített magyar lelkészi szolgálatot, később Angliában telepedett le, ahol haláláig a magyar menekültek főlelkésze volt, emellett pápai kamarási tisztet is betöltött. A rendszerváltás után, 1990-ben rehabilitálták, hamvait - végakarata szerint - 1995-ben Esztergomban Mindszenty József földi nyughelye közelében helyezték el.
1918. október 30.
Létrejön a Csehszlovák Köztársaság
1918. október 30.
A palesztinai csatát fegyverszünet zárja le
Arab csapatok segítségével a britek áttörték a palesztinai török arcvonalat, s Aleppóig, Damaszkuszig és Bejrútig nyomultak előre. Október 30-án a mudroszi fegyverszünet megpecsételte Törökország sorsát. Angol csapatok már 1917 decemberében benyomultak Palesztinába. Egy angol-indiai hadsereg már ebben az időpontban megállította a török csapatokat Irakban, s biztosította a britek uralmát a perzsa és az iraki olajmezők fölött. Ez alatt Thomas E. Lawrence brit ügynök a mekkai serifeket hatalmuk függetlenségének ígéretével rábírta az elpártolásra Törökországtól (1916 májusa óta). Arab csapatkötelékek segítségével Edmund Henry Allenby tábornok vezetésével szeptember 18-19-én az ún. palesztinai ütközetben az angoloknak is sikerült a törököket megverniük. Október elején Thomas E. Lawrence arab csapatokkal Damaszkuszig előrenyomult, s elfoglalta Szíria törökök által megszállt fővárosát. Törökország összeomlását megpecsételte a szövetségesek és Törökország között kötött, október 30-i mudroszi fegyverszünet. Ezzel a Török Birodalom kivált az első világháborúból. Meg kellet nyitnia a tengerszorosokat, ki kellett szolgáltatnia valamennyi hadihajóját, s állama területét át kellett engednie a központi hadműveletek céljára. Az arab nacionalisták reményét a törököktől való önállóságra és függetlenségre Nagy-Britannia és Franciaország november 8-i nyilatkozata újjáélesztette. A két ország közösen megállapította, hogy háborús céljukat, a törökök által elnyomott népek felszabadítását elérték, és hajlandók Szíriában és Mezopotámiában független kormányokat létrehozni, melyeknek feladta az országok és népeik szabad fejlődésének szavatolása.
1918. október 30.
Megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács
A szlovák politikusok 1918. május végén elhatározták egy egységes, a különböző politikai irányzatokat tömörítő szervezet megalakítását. Több hónapos szervezés után 1918. október 30-án alakult meg Turócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács. A Tanács kiáltványában a szlovákok egyedüli jogos képviselőjeként jelölte meg magát. Szerintük a szlovák nemzet az egységes cseh-szlovák nemzet része, s a teljes függetlenség alapján korlátlan önrendelkezési jogot igényelt. Az eredeti nyilatkozat 4. pontja követelte, hogy a szlovákok is képviseltessék magukat a sorsukról döntő békekonferencián. A másnap publikált szövegből, prágai sugallatra, Milan Hoda változtatása nyomán ez már hiányzott. Másnapra ugyanis a szlovák politikusok nagy része már elfogadta a csehszlovák államegység gondolatát.
1918. október 30.
Kitör az őszirózsás forradalom a fővárosban
"Miért tilos az Budapesten, ami megengedett dolog Prágában, Zágrábban? Hát a magyar nemzet még most is az utolsó nép maradjon?" A magyar Nemzeti Tanács katonákhoz intézett október 30-i keltezésű kiáltványában e két szónoki kérdés a forradalom kirobbanása előtti bizonytalanságot tükrözte.
1922. október 30.
A római menetelés után Mussolinié lesz a hatalom
A `római meneteléssel`, feketeinges híveinek bevonulásával Benito Mussolini arra kényszeríti III. Viktor Emánuel királyt, hogy kinevezze miniszterelnökké. Az egykori néptanító és az olasz szocialista pártlap, az `Avanti!` főszerkesztője, miután 1919-ben szakított a szocialistákkal, megalapította a `Fasci di combittimentó`-t, s ebből jött létre 1921 novemberében a `Partito Nazionale Fascista`. A fasiszta párt nyílt erőszakkal tört a hatalom felé és Olaszország első polgári tömegpártjává vált. A mozgalom szocializmus- és kapitalizmusellenes tendenciákat egyaránt egyesít magában. Mussolini sok olasz szemében vitathatatlan vezérré válik, s azt a látszatot kelti, hogy a háború utáni gazdasági és politikai válságból ki tudja vezetni az országot.
1938. október 30.
Az H. G. Wells írta Világok háborúja című műből Orson Welles által készített rádiójáték pánikot kelt az Egyesült Államokban
1947. október 30.
Megkötik az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény
23 állam részvételével Genfben megkötik az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT) a világkereskedelem liberalizálása érdekében. Az egyezmény célja, hogy az országok közötti kereskedelemben a mennyiségi korlátozásokat eltöröljék, és a vámokat mérsékeljék. A GATT terjedelmes szerződésrendszer, mely nagyszámú kölcsönös megállapodásból áll. Hosszú listáját tartalmazza azoknak az engedményeknek, melyeket az egyes államok a másiknak adnak. Szabályokban rögzíti a kereskedelempolitika irányelveit. Valamennyi szerződő állam (GATT-állam) a "kitüntetett államok" sorába tartozik, akik természetszerűen élvezik mindazokat az előnyöket, melyeket az aláíró állam egy másik országnak biztosít.
1956. október 30.
A forradalmárok megostromolják a budapesti pártbizottság székházát
Az 1956 októberi forradalomban a budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületét, amelyet a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartottak, október 30-án a felkelők megpróbálták ellenőrzésük alá vonni. Az őrség tüzet nyitott a tömegre. A hírre a környékről egyre több fegyveres felkelő gyűlt össze és viszonozták az őrség tüzét. Közel három órán át tartott a pártház ostroma, miközben az ÁVH-sok a mentősökre is lőttek. A csata kimenetelét kora délután az ostromlottak megsegítésére érkezett esztergomi harckocsik döntötték el, amelyek ágyúikkal tévedésből a pártházat lőtték rommá. A védők beszüntették az ellenállást, s a kijövő parlamentereket (Asztalos János, Papp József, Mező Imre) lelőtték. A felkelők elfoglalták az épületet, a feldühödött tömeg több védőt meglincselt, de a harcban számos felkelő is meghalt. A védők közül 23 áldozata volt az ostromnak és a népítéletnek. Ugyanezen a napon a rommá lőtt Nagykörúton a szovjet páncélosok m egkezdték a kivonulást Budapestről.
1975. október 30.
Meghal Hertz, Nobel-díjas német fizikus
A híres fizikus, Heinrich Hertz unokaöccse volt. Göttingen, München és Berlin egyetemén tanult. 1913-ban nevezték ki tanársegédnek a berlini egyetem fizikai tanszékére, itt dolgozott együtt James Franckkal. 1925-ben a hallei, 1928-ban a berlini egyetem fizikaprofesszora lett. 1932-ben módszert dolgozott ki a neonizotópok szétválasztására. 1945-54 között a Szovjetunióban kutatott, majd a berlini Siemens kutatólaboratórium igazgatója, 1961-ig a lipcsei Fizikai Intézet professzora és igazgatója volt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Franckkal közösen végzett kísérleteik során igazolták, hogy az atomok a velük ütköző elektronoktól csak pontosan meghatározott energiaértékeket képesek átvenni. Ez az energia az ionizációs potenciál, értéke elemenként más és más. Ezzel megdöntötték azt a korábbi tapasztalatot, hogy az atomok állandó képződmények, mert kísérletük az atom kvantált energiaállapotaira utalt. Méréseik azt is kimutatták - amit Niels Bohr előre látott - hogy az egyes elemek által kisugárzott fény az adott anyag lehetséges atomi energiaállapotainak felel meg. Az elektronok és atomok közötti ütközés törvényeinek felfedezéséért megosztva elnyerték az 1925-ös fizikai Nobel-díjat. Berlinben halt meg.
1983. október 30.
Választásokat tartanak Argentínában
A tízévi katonai uralom után Argentínában megrendezett első választásokon a szociáldemokrata orientációjú Polgári Radikális Unió jelöltje, Raúl Alfonsín győz, aki az országban helyre kívánja állítani a demokratikus viszonyokat. Más dél- és közép-amerikai államokban továbbra is katonák kormányoznak és polgárháborúk dúlnak. Az 1982-es falklandi konfliktusban elszenvedett vereség után a katonák Argentínában ismét a pártok kezébe adták a hatalmat. Alfonsín azt tűzte ki céljául, hogy a gazdaság felélénkítése mellett (Argentína 38 milliárd dolláros adósságával a harmadik helyen áll a világ legeladósodottabb országai sorában) a katonai diktatúra idején elkövetett terrorcselekmények tetteseit is felelősségre vonja.
1995. október 30.
Megnyitják Budapest hetedik hídját
1995. október 30-án adták át rendeltetésének Budapest hetedik közúti hídját Lágymányoson, amelynek építése 16 milliárd forintba került. A mintegy 500 méter hosszú, 30 méter széles hídon kétsávos autópályát ű és bicikliutat alakítottak ki. Az átadás idejére elkészítették a villamospálya helyét is, de befejezésére még nem jutott pénz, s azóta is vita folyik a budai oldalon továbbfutó leendő nyomvonalról. Nagyrészt elkészültek a hídhoz kapcsolódó utak is. A híd világítását világszerte egyedülálló módon, tükrökre eső reflektorfénnyel oldották meg. A híd tervezője Sigrai Tibor volt, aki húsz éve foglalkozott ezzel a létesítménnyel. A híd elnevezésével kapcsolatban hosszabb önkormányzati- és sajtóvita folyt, névadóként felmerült több korábbi ismert személyiség neve, de végül maradt a `semleges` Lágymányosi név
