A jakobinusok terrorral biztosítják a forradalmat
2004. szeptember 13. 12:06
A 21 girondista nemzetgyűlési képviselő kivégeztetésével a jakobinusok kizárják a girondistákat a politikai életből. A két egymástól eltérő irányzat éles szembefordulása a XVI. Lajos ellen folytatott per idején következett be (1792. IX. 21.). A girondisták kiálltak XVI. Lajos, mint uralkodó mellett. 1793 májusában felkelést kezdeményeztek Marseille-ben és Lyonban a jakobinusok ellen, s felvették a kapcsolatot a royalistákkal. Erre a sans-culotte-ok párizsi, május 31.-június 2. közötti felkelése 29 girondista letartóztatásához vezetett. A nép ugyanis már nem bízott bennük, mivel a francia csapatok a tavasz folyamán vereséget szenvedtek az európai koalíció csapataitól, és mert ők a tulajdonosi réteg előjogaiért szálltak síkra. A sans-culotte-ok lázadása a rossz ellátás, az infláció és az árdrágítás ellen is tiltakozott. A jakobinusok végül győztek, és a Közjóléti Bizottságban Maximilien de Robespierre vette át a hatalmat. A rendkívül nehéz helyzetű köztársaság belső és külső fenyegetettségének nyomására jakobinus uralom egyre növekvő terrorral válaszol. Még márciusban kitört egy ellenforradalmi lázadás, melyet először a királypárti parasztok, majd később a nemesség vezetett. A menekülő girondista vezetők június 13-án hirdették ki a polgárháborút a jakobinusok ellen. Rajtuk kívül a jakobinusoknak még a sans-culotte-ok ellen is harcolniuk kellett, mivel ők további szociális reformokat, a földbirtok újrafelosztását követelték. Megmutatkozott, hogy a harmadik rend nem alkot egységet, a polgárság és a proletariátus közötti konfliktus felszínre tört. Meghiúsult felkelésük után, szeptember 5-én a "veszettek"-et is félreállítják. Ám ennek ellenére a sans-culotte-ok el tudták érni az ármaximálást a használati cikkekre és az élelmiszerekre vonatkozóan (1793. IX. 11/29.). A "gyanúsak" elleni szeptember 11-i törvényt letartóztatási hullám vezette be. Párizsban és vidéken megkezdődnek a politikai ellenfelek ellen a forradalmi törvényszékek által vezetett politikai perek, melyeket tömeges kivégzések kísérnek. A kivégzettek között számos nevezetes személyiség akadt. Például - háromnegyed évvel férje halála után - a történelmi nevezetességű év őszén, október 16-án indult a guillotine alá a volt francia királyné, Marie Antoinette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap