Kannibál himnusztól a szent emberhúsig – az emberevés rövid története

2017. május 12. 15:00

Kegyetlen ősök és éhező fáraók

Az antropofágia – ahogyan az antropológusok manapság a legszívesebben nevezik a jelenséget – már jóval a Homo sapiens felbukkanása előtt megjelent. A modern ember és a neandervölgyi közös őse, a Homo antecessor barlangi lakóhelyein az antropológusok 600 ezer évvel ezelőttre datálható, húsától megfosztott emberi csontokat találtak. Az Etiópiában talált legkorábbi Homo sapiens-csontokon szintén emberevésre utaló jeleket fedeztek fel a kutatók.

Nehéz megmondani, távoli őseink miért ették meg egymást. Vannak kutatók, akik szerint az élelmiszerhiány mindenképpen fontos faktor lehetett, mint ahogy az is, hogy a holttest, amelyet hagytak lebomlani, könnyedén leopárdok vagy oroszlánok martalékává válhatott. A felső paleolitikum idején már mélyebb jelentés társult hozzá. Az angliai Gough-barlangban talált, i. e. 15 ezerre datálható emberi koponyák közül a kutatók szerint többet is ivóedényként használtak, ami arra utal, hogy az emberevés rituális funkciót látott el azon személyek esetében, akik meglátogatták a barlangot. Ez esetben nem a túlélés függött az antropofágiától – nyilvánvalóan szakrális rítusról volt szó.

Theodore de Bry ábrázolása a dél-amerikai törzsek által gyakorolt kannibalizmusról, 1592-ből

A ritualizált kannibalizmus nemcsak, hogy nem tűnt el a történelem során, hanem az egyik első írásbeli civilizáció életében, az ókori Egyiptomban is komoly szerepet játszott. 1881-ben Gaston Maspero francia régész  a szakkarai nekropolisz egyik sírjában élénk színekkel megfestett reliefeket talált: aratási jelenetek, templomi ünnepek, csaták ábrázolásait, valamint rituális feliratokat. Kiderült, hogy ezek az Óbirodalom idejéből származó vallásos szövegek, amelyet Piramisszövegeknek neveztek el, és amelyek már végső változatukban szerepelnek néhányban a legkorábbi sírhelyek közül, ami arra utal, hogy a szövegek már az írás megjelenése előtt léteztek.

A Piramisszövegek talán legkülönösebbjei azok, amelyek kannibalizmusra vonatkoznak – de nem csak emberek, hanem istenek megevésére is. A szövegek talán leghíresebbike, a Kannibál himnusz szerint „Vénisz király embereket eszik, és istenekkel táplálkozik... atyáival táplálkozik, anyáival táplálkozik, szellemeket és isteneket nyeldes, és Mennyei Bikaként belsőségeiket eszi”. A Kannibál himnusz a történelem előtti, ködös időkbe vezet el, amikor a Nílus-delta hadurai rituálisan elfogyasztották legyőzött ellenségeiket, és ezt a tevékenységüket szakrális jelentéssel ruházták fel. Szicíliai Diodórosz több ezer évvel később, az i. e. 1. században feljegyzett egy ősi történetet, amelyben Ozirisz isten megtiltotta az egyiptomiaknak, hogy megegyék egymást. Ez a történet még a római időkben sem merült feledésbe, egy olyan korszakra emlékeztetve, amelyben az emberi hús fogyasztása szakrális tevékenységnek számított.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Theodore de Bry ábrázolása a dél-amerikai törzsek által gyakorolt kannibalizmusról, 1592-bőlJan van Kessel ábrázolása 1644-ből, a mai Brazília területén gyakorolt emberevésről
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma