Iszlám szervezet szónokaként hirdette a feketék felsőbbrendűségét Malcolm X

2017. február 22. 08:26 MTI

Ötvenkét éve, 1965. február 21-én gyilkolták meg Malcolm X radikális amerikai fekete polgárjogi harcost, az Iszlám Nemzet mozgalom egyik vezetőjét. Megítélése máig vitatott. Hívei a feketék jogaiért harcoló, a társadalmat az afroamerikaiak ellen elkövetett bűnökkel szembesítő mártírt látják benne, ellenfelei viszont a rasszizmus és az erőszak szószólóját, de abban mindenki egyetért, hogy Martin Luther King mellett ő a legnagyobb hatású afroamerikai személyiség.

Malcolm X

Malcolm Little néven született 1925. május 19-én a nebraskai Omahában. Baptista lelkész apját, aki a faji megkülönböztetés ellensége volt, a fehér felsőbbrendűséget hirdető Ku Klux Klan tagjai folyamatosan zaklatták, ezért 1929-ben a Michigan állambeli Lansingba költöztek. A támadások itt sem maradtak abba, házukat felgyújtották, a fehér tűzoltók pedig végignézték, ahogy az épület porrá ég. Apját 1931-ben a városi villamos vágánya mellett holtan találták, és bár nyilvánvalóan megölték, a rendőrség öngyilkosságnak minősítette az esetet. Anyja a sokk és a gyász miatt ideggyógyintézetbe került, a népes család szétesett. Malcolm nevelőszülőknél és nevelőotthonokban nőtt fel, az iskolát nyolc év után abbahagyta.

Az iskolában ő volt az egyetlen fekete diák, jól is tanult, de amikor közölte tanárával, hogy ügyvéd akar lenni, az csak annyit mondott: egy néger inkább ácsnak készüljön. Malcolm ekkor félbehagyta tanulmányait, cipőpucoló lett Boston utcáin, majd New York fekete negyedébe, Harlembe költözött. Egyre zavarosabb ügyekbe keveredett, drogot árult, utcalányokat futtatott, a pénzből fényűzően élt.

Életének ez a szakasza 1946-ban zárult le, amikor rablás és orgazdaság miatt nyolc év börtönre ítélték. A rácsok mögött újragondolta életét, ismét tanulni kezdett és megismerkedett az Elijah Muhammad vezette radikális Iszlám Nemzet mozgalom tanaival. Az akkor nagyon kicsi fekete muzulmán szekta a feketék öntudatra ébresztését, végső soron pedig visszatérésüket sürgette Afrikába, ahol a fehérek nélkül, szabadon élhetnek. Miután 1952-ben próbaidőre bocsátották, a szervezet egyik vezetője lett, nevét pedig Malik el-Shabazzra változtatta. Mekkai zarándoklata után az El-Hajj szócskát is használta. A nyilvánosságban Malcolm X néven szerepelt, utalásként arra, hogy a rabszolgaság miatt ősei eredeti nevét sem ismeri.

Sorra alapította a mecseteket, az általa kidolgozott eklektikus ideológiának óriási szerepe volt abban, hogy az ötvenes évek elején még a száz főt sem elérő szervezetnek a hatvanas évek elejére már 40 ezer tagja volt. 1960-ban lapot is indított, az országot járva terjesztette az Iszlám Nemzetnek a feketék felsőbbrendűségét hirdető eszméit. Kiváló szónok volt, feltüzelt hallgatóságát arra biztatta, hogy "minden szükséges eszközzel", beleértve az erőszakot is, küzdjön az önálló fekete nemzetet létrehozó forradalomért. Szavai éles ellentétben álltak az erőszakmentességet és faji megkülönböztetéstől mentes társadalmat hirdető Martin Luther King eszméivel. Az ő hatására lett az Iszlám Nemzet tagja 1964-ben az ökölvívó világbajnok Cassius Clay is, aki az iszlámra áttérve nevét először Cassius X-re változtatta, és csak később vette fel a Muhammad Ali nevet.

A mozgalomra egyre nagyobb hatást gyakorló Malcolm X a hatvanas évek elején egyre inkább szembekerült az alapító Elijah Muhammaddal. Nem csak a mozgalom vezetéséért vetélkedtek, Malcolmot mélységesen kiábrándította az is, hogy Muhammad erkölcstelen életet élt, csalta feleségét és több törvénytelen gyermeke született. Muhammadot az bőszítette fel, hogy 1963 végén, Kennedy elnök meggyilkolása után Malcolm X nem volt hajlandó részvétét nyilvánítani. Szakításuk elkerülhetetlenné vált, Malcolm X 1964 márciusában kilépett a szervezetből.

Kilépése után - életében először és utoljára - találkozott Martin Luther Kinggel, és a szunnita muzulmán közösség tagja lett. Bejárta Afrikát és a Közel-Keletet, elzarándokolt Mekkába, Párizsban és Londonban is tartott beszédeket. A zarándokútról megbékélten, derűlátóan tért haza Amerikába. Meggyőződése lett, hogy az iszlám révén lehetséges a fajok közötti testvériség, és azt sem hitte, hogy a fehérek eleve gonoszak. Megalapította az Iszlám Mecset vallási szervezetet és az Afroamerikai Egység Szervezete világi fekete nacionalista mozgalmat, és immár a megbékélést kezdte hirdetni. "A harag elvakítja az embert. (...) Sok dolgot tettem, amit ma már nagyon sajnálok. (...) Az ember bolondot csinálhat magából, de meg kell fizesse az árát, ez nekem 12 évembe került" - mondta.

Élete 1965. február 21-én ért véget: egy harlemi gyűlésen, beszéde közben három fegyveres rontott a pódiumra és közvetlen közelről tizenöt lövést adott le rá. A merénylőkről kiderült, hogy az Iszlám Nemzet tagjai, akiket a harag és az Elijah Muhammad iránti lojalitás vezérelt. Malcolm X megítélése máig vitatott. Hívei a feketék jogaiért harcoló, a társadalmat az afroamerikaiak ellen elkövetett bűnökkel szembesítő mártírt látják benne, ellenfelei viszont a rasszizmus és az erőszak szószólóját, de abban mindenki egyetért, hogy Martin Luther King mellett ő a legnagyobb hatású afroamerikai személyiség. Meggyilkolása évében jelent meg önéletrajza, ennek alapján forgatta 1992-ben a fekete rendező, Spike Lee a Malcolm X című filmet, amelynek címszerepét Denzel Washington játszotta.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma