Íme a viktoriánus kor első brit tetoválóművészének remekei
2017. június 7. 15:51
A testfestés újabb kori divatja James Cook kapitány csendes-óceáni utazásai után, a 19. században élte első virágkorát. Az angol tetoválás szó a tahiti „megjelölni”, „ütni” (tatau) szóból eredeztethető, és Cook kapitány polinéziai utazásának köszönhetően terjedt el a köztudatban. A szigetország első professzionális tetoválóművésze, Sutherland Macdonald – aki elsőként nyitott, a nyilvánosság számára elérhető testfestő szalont – az 1880-as években, a brit hadsereg kötelékében kezdett el foglalkozni a különleges tevékenységgel. Munkáit ma is megirigyelhetné bármelyik tetováló mester.
Korábban
Az 1870-es években, az angol-zulu háborúban még telegráfot kezelőként szolgáló Sutherland Macdonald 1889-ben nyitotta meg tetováló helyiségét egy londoni török fürdő mellett. Abban az időben még hivatalosan nem létezett olyan mesterség, hogy tetoválóművész (angolul: tattooist), az új kategóriát a postahivatal kollégája alkotta meg, miután nemes egyszerűséggel összevonta a „tattoo” és az „artist” (művész) szavakat, és tattooist néven jegyezte be Macdonaldot, aki négy éven át egyedül birtokolhatta e megnevezést.
A mester eleinte kéziszerszámokkal dolgozott, ám 1894-től az általa szabadalmaztatott, elektromos készülékével festett. Klientúrája főként korabeli hírességekből és arisztokratákból állt. Egyes források szerint Viktória királynő több fiának is készített tetoválást, csak úgy, mint Norvégia és Dánia királyainak. Maga a testfestés már a 19. század első néhány évtizedében is egyre fokozódó népszerűségnek örvendett, ám az európai elit körében egyik legnagyobb szárnyalását akkor érte el, amikor kiderült, VII. Edvárd brit király (1901-1910) és fia Jeruzsálemben és Japánban tett útja során is egy-egy újabb ábrával gazdagodtak.
„Közel negyven éven át koronás fők és egyéb hírességek kapaszkodtak fel a Jermyn Street keskeny lépcsőházában, hogy meglátogathassák Macdonaldot, aki a valaha készített legszebb testábrákat hagyta bőrükön” – írta George Burchett 1953-as, Egy tetoválóművész emlékiratai (Memoirs of a Tattooist) című könyvében. „Az intelligens, szelíd Sutherland Macdonald barátaivá tette ügyfeleit, akik saját magukkal egyenlőnek tekintették őt.”
A kék és a zöld színű festék használatában úttörő szerepet játszó Macdonaldnak (1860-1942) nagyban köszönhető, hogy a tetoválóművészet kora elismert és megbecsült szakmává vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 20:20
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap