Ilyen liftekkel emelték fel a vadállatokat a Colosseum küzdőterére
2015. június 10. 14:16
A Római Birodalom utolsó évszázadaiban 28 darab felvonó segítségével emelték fel a Colosseum küzdőterére a vadállatokat - mint például oroszlánokat, medvéket vagy párducokat - az amfiteátrum alatti pincerészből. A legóvatosabb becslések szerint is több százezer befogott állat lelte halálát az aréna véres homokjában. A szakemberek most az egyik liftről készült élethű másolatot mutattak be, amelynek segítségével egy farkast húztak fel a mélyből. Sokkal jobban járt, mint ősei.
Korábban
A Colosseum nem csupán Róma legnagyobb amfiteátruma volt, de az egész birodalom legvéresebb vágóhídja is. Körülbelül 450 éven keresztül, miután i. sz. 80-ban Amphiteatrum Flavium néven átadták, az aréna számtalan véres római sporteseménynek adott otthon: rendeztek itt halálig tartó gladiátorküzdelmeket, keresztre feszítéseket, de még tengeri csatákat is, amelyek során százával hulltak el, vagy fulladtak meg a beküldött rabok.
Ezek mellett egy másik népszerű római időtöltés volt, hogy a Colosseum küzdőterére vadállatokat engedtek be, amelyek vagy egymás ellen, vagy emberek ellen küzdöttek, miközben ötvenezer fős tömeg tombolt a lelátókon. Olykor képzett vadászok, latinul „venatores” vagy „bestiarii” néven nevezett harcosok csináltak show-t az egzotikus állatok (oroszlánok, tigrisek, párducok, medvék, farkasok, vaddisznók, krokodilok, elefántok) elejtéséből, amelyeket főként a birodalom határmenti területein fogtak be.
Némely esetben a római hatóságok az egyes bűnözők vagy hadifoglyok kivégzését is a vadállatokra bízták, ezt a fajta halálbüntetést „damnatio ad bestias”-nak hívták. A kutatók szerint vadállatok százezreit áldozták fel a Colosseumban. A szám pedig nem tűnik túlzónak annak a fényében, hogy az egyik kortárs beszámoló szerint Titusz császár idején rendezett, száz napig tartó megnyitó ünnepség idején legalább kilencezer vadállatot öltek le.
A ketrecbe zárt állatok a Colosseum homokkal beszórt küzdőtere alatti, labirintusokkal, kamrákkal és folyosókkal tűzdelt pincerészén, az ún. hypogeumban kaptak helyet. Egy kifinomult, rabszolgákkal működtetett, 28 darab felvonót tartalmazó rendszer segítségével lehetett az aréna szintjére feljuttatni az állatokat, amelyek ketrecei a megérkezés után kinyíltak, s a vadállatok egy rámpa segítségével érhették el áldozataikat. A csapóajtók olyannyira masszívak voltak, hogy zárt állapotban is rá lehetett lépniük a gladiátoroknak vagy még a súlyosabb állatoknak is, anélkül hogy lezuhantak volna a mélybe. Ezeket a csapóajtókat ugyanakkor a színházi előadások során is kiválóan lehetett használni, hogy a darab feleslegessé vált kellékeit egyszerűen eltüntessék a színpadról.
Nemrégiben bemutatták az ókori lift pontos mását, amelyet a Colosseum: a római halálcsapda című dokumentumfilm kíséretében fedtek fel. A felvonót építő kutatócsapat különösen ügyelt a részletekre, ugyanis a Róma környéki erdőkből való fákból építette meg a szerkezetet, sőt még a fatörzseket is római kori fejszékkel vágták ki. A felvonót és a csapóajtót felülről egy hatalmas daruval engedték a helyükre. A rendszert nyolc ember működtette egy tengely segítségével, amelyhez bonyolult csigarendszer, kötélhálózat, valamint ólomsúlyok tartoznak, és képes közel hatszáz kilogrammnyi súly mozgatására is. Az emberi erővel meghajtott emelőszerkezet viszont kissé lassan juttatja fel az arénaszintre utasát, amely a megérkezés után azonnal ki tud ugrani.
Elsőként egy farkassal próbálták ki az új liftet. „Az elmúlt 1500 évben ez volt az első eset, hogy egy vadállatot felvonóval szállítottak a Colosseum színpadára” - mondta Gary Glassman a Telegraphnak. „Jobb szerettem volna egy oroszlánnak kipróbálni a felvonót, azonban biztonságtechnikai kérdések miatt inkább a farkas mellett döntöttünk, mégiscsak ez Róma jelképe” - tette hozzá. A vadállat egyébként jobb sorsot kapott az élettől, mint elődei, ugyanis nem kardok, hanem egy csomag keksz várta a küzdőtéren.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap