Számozott szektorok voltak a Colosseumban

A Titus császár által 80-ban felavatott Colosseum Róma első kőből épített amfiteátruma volt. A bonyolult szerkezetű építmény elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, magassága 48,5 méter, mészkőből, tufából, illetve téglából épült.

Megnyitásakor 100 napig tartó játékokkal ünnepeltek Rómában, ennek során mintegy ötezer vadállatot gyilkoltak le. A Colosseumban egészen a 6. századig rendeztek gladiátor- és egyéb játékokat, majd a barbár hódításokat és Róma hanyatlását követően istállók, színes üzletek és hangos kereskedők költöztek az egykoron a birodalom dicsőségét hirdető amfiteátrum boltívei alá. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.

A mai modern stadionokhoz hasonlóan a Colosseumban is számokkal látták el a kétezer éves építmény szektorait a jobb tájékozódás érdekében: a szektorok számát eredetileg csupán belevésték a boltívek mészkövébe, később a jobb láthatóság érdekében piros festékkel emelték ki a megjelöléseket - állapította meg egy új kutatás.

A Colosseumnak összesen 76 számozott bejárata volt, emellett további négy, számozatlan kapuval rendelkezett: kettő a császárnak, a szenátoroknak, a magisztrátusoknak, a gazdag patríciusoknak és a Veszta-szüzeknek volt fenntartva, egy másikon a viadalok során meggyilkolt vadállatok és gladiátorok tetemeit vitték ki, a negyediken pedig gladiátorok vonultak be.

A számozott kapuk az összetett tömegirányítási rendszernek csupán az első elemei voltak, amelyek megkönnyítették a több tízezres nézőközönség számára az amfiteátrumba való bejutást és helyük megtalálását. "Az előadásokra ötvenezer néző vásárolt jegyet, amelyen fel volt tüntetve, hogy melyik kapun kell belépniük. Az arénán belül a további számok abban segítették az embereket, hogy megtalálják a társadalmi osztályok szerint meghatározott ülőhelyeiket" - mondta el Rossella Rea, a Colosseum igazgatója, aki "rendkívüli felfedezésnek" nevezte a vörös festékkel kiemelt számok megtalálását, hiszen eddig úgy tudták, hogy azok nem maradtak fenn.

Ugyan a Colosseumba bárki bemehetett, szigorú szabályok vonatkoztak arra, hogy az egyes társadalmi osztályokba tartozók az amfiteátrum négy szintjén hol foglalhattak helyet. A legjobb hely természetesen a császárnak járt, aki az első sorban levő páholyból élvezhette a viadalokat, de szintén az első sorban ülhettek a szenátorok, a magisztrátusok és a Veszta-szüzek. A második szintről a magas társadalmi osztályba tartozók nézhették az eseményeket, a harmadikban a római átlagpolgárok, míg a legmagasabb szinten - a fapadokon ülve vagy állva - a nők és a szegények foglaltak helyet.

Az amfiteátrum helyreállítása 2013 októberében kezdődött. A Diego della Valle olasz cipőgyáros vezette vállalkozói csoport által 24 millió euróval finanszírozott munkálatokat tíz szakképzett restaurátor végzi. A műemlék teljes restaurálása a tervek szerint 2016-ban ér véget, ennek során összesen mintegy 21,5 ezer négyzetméternyi falfelületet tisztítanak meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?