Így lett semmivé a Senki szigete
2015. június 17. 08:31 Jamrik Levente
Jókai nem hazudott: létezett a „Senki szigete”. A magyar–román–szerb hármas határ közepén elnyúló Ada-Kaleh szigete jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt turisztikai attrakciónak számított. Negyvenöt éve viszont a Vaskapu I. erőmű építése miatt eltűnt a Duna hullámaiban.
Korábban
Jókai Mór Aranyember című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató Senki szigetére talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból. A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről sokan hitték, hogy azt csak az író fantáziája szülte, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be Utóhangok című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz nem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően. A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említi a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, a rómaiak gyakran hívták Yernisnek, Saannak és Cotinusának is, ami a „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel névvel illették.
Az 1750 méter hosszú és 4-500 méter széles sziget a folyam kanyarulatának megfelelően ív alakú volt, felső végénél két kisebb kavicszátony terült el. Stratégiai fontosságú helyen (a Vaskaputól 4 km-re, az osztrák–magyar–szerb–román hármas határ közelében) feküdt. Katonai jelentősége abban állt, hogy az al-dunai hajózás, határátkelőként pedig a szárazföldi közlekedés egyik fontos ellenőrzőpontja volt, 1444-ben Hunyadi János ezért is erősítette meg a szigetet egy földvárral, amelyet 1691-ben bővített ki 400 férőhelyes erősségé Veterani császári altábornagy. A törökellenes háborút lezáró, 1699. január 26-án megkötött karlócai béke után a Bánát, így a közeli Orsova városa a szigettel együtt a törökök kezén maradt, akik egy hadikikötőt alakítottak ki a sziklatömb északi részén. A Duna által körülölelt szigetet ekkortól kezdték el Ada-Kaleh-nek hívni, ami magyarul „erődszigetet”, „szigetvárat” jelent.
Jamrik Levente teljes cikkét keresse a Múlt-kor nyári számában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Koncepciós per keretében, teljesen irreális vádak alapján ítélték el Mindszenty Józsefet 19:05
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap