Így kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot

2015. október 23. 12:48 MTI

Huszonhat évvel ezelőtt, 1989. október 23-án kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot az átmenetileg köztársasági elnöki teendőket is ellátó Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Este a Kossuth téren tízezrek ünnepelték meg az eseményt.

Szűrös Mátyás az Országház erkélyéről kikiáltja a köztársaságot

A rendszerváltás folyamatában fontos események készítették elő az új magyar államberendezkedés kinyilvánítását. 1989 márciusában megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), majd júniusban elkezdődtek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az állampárt Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta úgynevezett harmadik oldal részvételével. Az 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti demokratikus jogállam kialakítását megalapozó megállapodás tartalmazta az alaptörvény preambulumának elhagyását, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazását, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállítását, és rögzítette Magyarország új, köztársasági államformáját. Október elején szétesett az MSZMP, létrejött a Magyar Szocialista Párt (MSZP), és új politikai pártok alakultak.

A túlnyomó többségében még MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. Az 1989. évi XXXI. törvény jogi-formai szempontból módosította az 1949-es alkotmányt (az 1949. évi XX. törvényt), amely tartalmát tekintve csaknem 80 százalékban megújult. Az alaptörvény deklarálta, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően meghatározta egymáshoz fűződő viszonyukat.

Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, az Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. Lehetővé tette az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését, törölte "a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről" szóló paragrafust, és külön szabályt alkotott arról, hogy pártok közvetlenül ne gyakorolhassanak közhatalmi funkciót. A jogszabály rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők. Az alkotmány szerint Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, és egyenlő védelemben részesül.

A törvényi alapok megteremtése után kerülhetett sor a köztársaság kikiáltására. 1989. október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent dolgozószobájának nemzeti színű zászlóval díszített erkélyén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Beszédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, az ország külföldi barátait, majd így folytatta: "Most, a 20. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő - különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás - történelmi tanulságaitól is indíttatva, megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait (...). A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek."

Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció köszöntötte, a harsonások díszjeleket fújtak. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról, este tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren, a rendezvénysorozat központi eseményén. Magyarország államformája az őszirózsás forradalom után, 1918. november 16-án lett először köztársaság, "népköztársaság" formájában, ezt váltotta fel 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság. Az 1920. évi I. törvénycikk hatályon kívül helyezte a népköztársaság és a Tanácsköztársaság intézkedéseit, a két világháború között, Horthy Miklós kormányzósága idején, Magyarország "király nélküli királyság" volt. Az 1946. évi I. törvénnyel a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét, Magyarországot köztársasággá nyilvánította (ezt február 1-jén hirdették ki). 1949. augusztus 20., a kommunista alkotmány életbelépése után Magyarország államformája népköztársaság lett, a harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki. Az 1990. május 2-án összeülő, szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma