Hogyan készítették a palacsintát a középkori Angliában?
2017. március 1. 17:55
A palacsinta már a középkorban is kedvelt finomságnak számított, nem csoda, hogy Angliában a böjti időszak előtti húshagyókedden még egyszer utoljára rendesen belakmároztak belőle minden évben. Egy 13. századi receptben azonban egészen meglepő dolgokkal is találkozhatunk.
Korábban
A keresztény szokások szerint húsvét ünnepét a negyvennapos nagyböjt időszaka előzi meg, amelynek első napja minden évben a húsvét előtti hetedik hét szerdája, vagyis a hamvazószerda. A böjti időszak alatt a hívők tartózkodnak a hús, a tojás, a tej és a zsíros dolgok fogyasztásától. Ezen ételek közös jellemzője, hogy nem voltak elég tartósak ahhoz, hogy negyven nap után is nyugodtan meg lehessen enni őket, a középkorban minden hamvazószerda előestéjén nagy lakomát csaptak a családok a böjti időszakban tiltott ételeikből. Így alakult ki a húshagyókedd ünnepe is, amelyet Angliában palacsintakedd néven is ismernek.
A elnevezés nem véletlen, hiszen a tilalom alá vont tojás, tej és zsír mellé éppen csak egy kis lisztet kellett tenni és meg is volt az összes hozzávaló egy jó palacsintához. A British Library már a 13. századból őriz olyan anglonormand nyelven (1066 után a meghódított angolszászok és a hódító, ófrancia nyelvet beszélő normandok nyelvének keveréke) íródott szövegeket, amelyekben korabeli palacsintareceptek is olvashatók. Az egyik leírás szerint például így kellett elkészíteni sokak kedvenc finomságát:
„Vedd a legjobb fehérlisztet és tojásfehérjét, majd gyúrj belőlük tésztát – de ne túl vastagot –, majd adj hozzá egy kis bort. Azután fogj egy edényt, aminek lyuk van a tetején és tegyél bele vajat, olajat vagy zsírt. Ezután négy ujjaddal keverd meg a tésztát, majd a lyukon keresztül csorgasd bele az edényben lévő forró zsírba. Süsd ki így a palacsintákat, majd szórd meg azokat egy kis cukorral és tálald narancsok kíséretében!”
Meglepő lehet a narancsot a palacsinta hozzávalójaként olvasni, de a középkori szakácskönyv egy másik bejegyzéséből megtudhatjuk, hogy ezek a „narancsok” valójában disznóhúsból gyúrt húsgolyók voltak, amelyeket a déli gyümölcs mintájára formáztak meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
- Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
- A pápa is a reformokat sürgetők oldalára állt a második vatikáni zsinaton
- Csak sokadik próbálkozásra tudott leszámolni Garibaldi „Olaszország szégyenével”
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.