Hetven éve folyik az orosz-japán vita a csendes-óceáni szigetcsoportról
2015. augusztus 18. 11:05 MTI
Hetven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 18-án a szovjet hadsereg észak felől megtámadta, majd ellenőrzése alá vonta a japán fennhatóság alá tartozó Kuril-szigetek déli csoportját. Bár a terület azóta szovjet-orosz fennhatóság alatt áll, Japán mind a mai napig fenntartja követelését a négy legdélebbi szigetre.
Korábban
A Kuril-szigetek vitatott hovatartozású déli csoportja mintegy ötezer négyzetkilométernyi terület a Csendes-óceánon, a Szahalin-félszigettől délre, a japán szigetvilágtól északkeletre, nem egészen négy kilométerre a japán felségvizektől. Négy szigetből, szigetcsoportból áll: a 3184 négyzetkilométer területű Iturup (japánul: Etorofu), az 1499 négyzetkilométernyi Kunasir (Kunasiri), a 253 négyzetkilométeres Sikotan szigetből és a 100 négyzetkilométeres Habomai-sziklazátonyból.
A Kuril-szigeteken található több mint 100 tűzhányó miatt a terület termálvízben és geotermikus energiában gazdag, bővelkedik ásványlelőhelyekben (kén, vas, réz, arany) - a világon egyedül itt található meg a rénium nevű ásvány -, a szigeteket övező tengeren számottevő halászat folyik, és a tengerfenék jelentős olaj- és földgázkészleteket rejt. Oroszország számára stratégiailag kitüntetett fontosságú övezetről van szó, mert a szigetek között folyó meleg áramlat teszi lehetővé, hogy a távol-keleti flotta Vlagyivosztokból bármikor kijusson a Csendes-óceánra.
1945. augusztus 15-én Hirohito japán császár bejelentette Japán kapitulációját. A szovjetek három nappal később megtámadták a Kuril-szigeteket, a területre az 1945. február 11-én létrejött jaltai megállapodás alapján formáltak jogot. A háborút lezáró japán megadási nyilatkozatot szeptember 2-án a Tokiói-öbölben horgonyzó amerikai USS Missouri hadihajó fedélzetén írták alá a felek. A kapituláció után a szövetséges csapatok főparancsnoka, Douglas MacArthur amerikai tábornok a Kuril-szigeteken állomásozó japán erők fegyverletételének fogadását a szovjet hadseregre ruházta, 1946. januári direktívájában pedig arra utasította a japán kormányt, hogy a Kuril-szigeteket vonja ki joghatósága alól. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége mindezek alapján 1946. február 2-án szovjet felségterületnek nyilvánította a Kuril-szigeteket és Dél-Szahalint.
Japán azonban mind a mai napig fenntartja követelését a négy legdélebbi szigetre: Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai-sziklazátonyra, amelyeket a japánok együttesen Északi Területeknek is neveznek. A konfliktus hetven év elteltével is akadályozza a Tokió és Moszkva közötti békeszerződés aláírását, és meggátolja a gazdasági világhatalom és nagy energiaexportőr Japán, valamint a jelentős szénhidrogén-lelőhelyekkel és hatalmas felvevőpiaccal rendelkező Oroszország kapcsolatainak fejlődését.
A területi vita rendezése felé 1956-ban tették meg az első lépést, a két ország diplomáciai kapcsolatainak helyreállításakor a felek közös nyilatkozatot fogadtak el. A békeszerződés létrejöttének fejében Sikotan szigete és a Habomai-sziklazátony visszaadásának lehetőségéről állapodtak meg. A nyilatkozatot mindkét fél ratifikálta, az ENSZ-ben is bejegyeztették, tehát a szerződés státusát kapta. A megállapodást annak idején végül mégsem írták alá, mert Japán 1960-ban védelmi szövetséget kötött az Egyesült Államokkal, és emiatt a Szovjetunió visszakozott. Formális békeszerződés azóta sincs a két ország között. Tokió az 1960-as évektől a Szovjetunióval, majd Oroszországgal fenntartott gazdasági együttműködést idővel területi engedményekhez kezdte kötni.
A Szovjetunió 1991-es széthullását és a hidegháború megszűnését követően Borisz Jelcin orosz elnök 1993. októberi tokiói látogatásán Oroszország nevében érvényesnek ismerte el az 1956-os megállapodást, de az aláírást nem kötötte határidőhöz. Azóta is a japánok által 1993. évi nyilatkozatnak nevezett okmány szolgál a tárgyalások alapjául, bár Tokió nem fogadja el, hogy az 1956. évi megállapodás szerint a négy kérdéses szigetből csak kettő kerülne vissza Japánhoz.
A 2002. évi egyeztetésen előterjesztett japán javaslat értelmében Oroszország a két kisebb szigetet visszaadná, majd a békeszerződés megkötése után döntenének a fennmaradó két - nagyobb és népesebb - sziget jogállásáról és hovatartozásáról. Az orosz vezetők hivatalos nyilatkozataikban az ország területi egysége mellett álltak ki. Felvetődött az is, hogy a szigetek jogilag Oroszországhoz tartoznának, de Japán 99 évre bérbe venné a területet. Moszkva és Tokió külügyminiszteri szinten rendszeresen egyeztet, keresik a kölcsönösen elfogadható megoldást a vita lezárására, de gyors megoldásra egyik fél sem számít.
Vlagyimir Putyin 2012-ben, harmadik elnöki ciklusát megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fog fordítani az ázsiai és csendes-óceáni térséggel való együttműködésre. Az elmúlt években számos alkalommal találkozott Abe Sindzó japán kormányfővel, de a területi vitában nem jutottak dűlőre. Putyin elnök 2014-ben bejelentette, hogy Oroszország számottevően megnöveli katonai jelenlétét a szigeteken, a tervek szerint 2016-ra az Iturupon és a Kunasiron katonai telepeket hoznak létre.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.














