Hét rejtélyes emlékezetkiesés a történelemből, amelyekre máig nincs biztos magyarázat
2017. október 6. 14:36
Az amnézia nemcsak a fiktív történetekben, de a valóságban is nagy felfordulást tud támasztani. Bár manapság már sokat tudunk az emlékezetkiesés különböző fajtáiról, a régen történt esetek kapcsán gyakran csak találgatni tudnak a kutatók is. Következzen hét rejtélyes emlékezetkiesés a történelemből, amelyekre máig nincs biztos magyarázat.
Korábban
A férfi, akinek balsorsa megalapozta a modern emlékezetkutatást
A neurológia történetének egyik leghíresebb esete kétségtelenül Henry Molaison nevéhez kapcsolódik. Az orvosi feljegyzésekben csak „H. M. páciens” névem emlegetett Molaison epilepsziában szenvedett, ezért 1953-ban vállalta, hogy aláveti magát egy kísérleti eljárásnak. A műtét elérte kitűzött célját és Molaison élete hátrelévő részében már tudta kontrollálni rohamait. Ugyanakkor egy nem várt „mellékhatás” is jelentkezett. Az akkor 27 éves férfi a műtétet követően elkezdett minden elfelejteni, szinte rögtön azután, hogy az adott esemény megtörtént.
A neurológusok fél évszázadon keresztül tanulmányozták Molaison rendkívüli állapotát, egészen a páciens 2008-ban bekövetkezett haláláig. Vizsgálataik lényegében lefektették a modern emlékezetkutatás alapjait és felismerték a halántéklebeny kiemelt szerepét az emlékezés folyamatában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap